Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

A magyarországi bányaigazgatás szervezete 199 tások irányításával, illetve az 1911. évi VI. tc.-vel kapcsolatos teendők. Ezenkívül az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet fölötti felügyeletet, a Műszaki Egyetem bánya- és kohómérnöki karát illetően az Iparügyi Minisztériumnak fenntartott hatáskört és a pécsi bányászati és mélyfúrási szakiskola irányítását látta el. Az Iparügyi Minisztériuma Kereskedelmi Minisztériumtól átvette az állami vas-, acél- és gépgyárak felügyeletét. Ezt a feladatot, néhány más állami vállalat irányításával együtt a minisztérium XVII. szakosztálya végezte. összehasonlítva a Pénzügyminisztériumnak a kincstári bányaigazgatás terén az első világháború előtti és utáni időszakban betöltött szerepét, szembeötlő, hogy ez a két világháború között folyamatosan csökkent, s végül szinte a minimálisra korlátozódott. 1940-ben a máramarosi és erdélyi sóbányák igazgatásának ellenőrzését vette át újból a Pénzügyminisztériumnak a pénzveréssel, fémbeváltással és fémjelzéssel foglalkozó XrV/b. főosztálya. 1867-ben a feudalizmus korában kialakult gyakorlatot — melynek alapján 1848-ben mint állami vagyonnak, a kincstári bányáknak igazgatását a Pénzügyminisztériumra ruházták —, továbbra is megtartották. Az 1920-as évektől kezdődően viszont részben azért, mert az államháztartás terhei az igazgatás racionalizálását követelték meg, részben pedig a bányászat növekvő nemzetgazdasági jelentősége miatt, a Pénzügyminisztérium kezéből szakminisztériumoknak adták át a kincstári bányák igazgatását is. Hasonló jellegű változást taláhattunk az általános bányaigazgatás területén. II. A kincstári bányák és vasművek igazgatásának szervezete 1867-1919 1. A bányaigazgatás szervezete 1867-1869 A kiegyezés után a többi államjavak kezelésével együtt a kincstári bányák igazgatását is a Pénzügyminisztérium vette át. A Pénzügyminisztérium irányítása alatt álltak a bányaigazgatóságok s ezek felügyelete mellett működtek az egyes bánya- és kohóműveket közvetlenül vezető bányahivatalok és kohóhivatalok. Ezt az igazgatási szervezetet a kiegyezést követő első években a Pénzügyminisztérium az abszolutizmus korában kialakult szervezeti formák között hagyta. Ez az igazgatási szervezet a következő volt: 1. A selmeci főbányagrófi hivatal hatásköre a selmeci, körmöci, besztercebányai és rhonici bányakörnyékekre terjedt ki, melyek a Bars, Túróc, Liptó, Zólyom, Gömör és Hont megyékben fekvő bányákat és a hozzájuk tartozó erdőket foglalták magukba. A főbányagrófi hivatal alatt állt a körmöci pénzverde is. a) Selmec környékének közvetlen bánya- és kohóigazgatását a szélaknai bányahivatal, a selmeci kohóhivatal és a zsarnócai kohóhivatal látta el. A szélaknai bányahivatal felügyelete kiterjedt a „felső-biber tárna" közös névvel jelzett hodrusbányai és selmeci kincstári bányatelepekre, továbbá mindazon társulati bányákra, melyek a kincstár irányítása alatt álltak, valamint az újbányái társulati bányákra. Ellenőrzése és irányítása alatt összesen 26 bányatelep működött. b) A Körmöc környékén lévő 7 bányatelep és egy kohómű irányítását a körmöci bányahivatal látta el.