Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - KRÓNIKA - Sudár Kornélia: A darabszintű tárgymutató-készítés problémái a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regisztratúrájában / 101–104. o.

KRÓNIKA Á DARABSZINTU TÁRGYMUTATÓ-KÉSZÍTÉS PROBLÉMÁI A KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA REGISZTRATÚRÁJÁBAN p A levéltári iratanyag kutathatóvá tétele céljából az anyag tárgyi átrendezésének alternatívájaként ideális rendszerű tematikai-tárgyi feltáró segédletek készítésének gondolata az 1950-60-as évek fordulóján merült fel eló'ször a levéltáros szakmai közvéleményben. A gyakorlati tapasztalatok teljes hiánya miatt a tematikai segédletekró'l akkor alkotott sokféle elképzelés a terminológia tisztázatlanságáról vall.

1 Bár Ember Gyó'zó' műve a levéltári segédletek fajtáiról 1958-ban jelent meg, azokat a kérdéseket megválaszolni ma is nehéz, hogy milyen típusú és rendszerű iratanyaghoz melyik segédletfajta készítése a legmegfeleló'bb, egy fondon, só't egy állagon belül az iratképzó' funkciójának vagy irattározási rendszerének változásával megváltoztatható-e a segédletfajta is. Kérdés az is, hogy a segédletkészítés során érdemes-e ragaszkodni a „tiszta műfajokhoz". Bizonyosnak látszik ugyanis, hogy egy kevéssé differenciált és nem is önálló, hanem irányított működésű szerv esetében - amilyen az Egyetemi Nyomda is -, ahol még nem alakult ki az akta-szerű ügyintézés és irattározás, a tárgymutatónak a levéltári irodalomban kötelezően eló'írt iratfajtára és iratterjedelemre vonatkozó adatai a tájékoztatás szempontjából tulajdonképpen közömbösek. Az 1960-as évek elején a megyei levéltárak közül néhányan - kísérletképpen - fondon belüli (tehát nem több fondból és állagból készítendő' tematikai leltár számára) tematikai feltáró cédulázást végeztek, de még szorosan a tárgyi átrendezés problematikájához kapcsolódóan. A munka céljául nem egy önállóan és önmagában használható tájékoztatási segédlet létrehozását tűzték ki, hanem a tárgyi átrendezés célszerűbb és ésszerűbb megszervezéséhez kívántak tapasztalatokat gyűjteni Ezt a felfogást jól tükrözi a Levéltári Szemlében megjelent két cikk is: Schneider Miklós: Tematikai kartotékcédulák készítése a Csongrád megyei főispáni iratokhoz (Hozzászólás a tárgyi csoportosítása rendezés kérdéséhez) és Oltvai Ferenc-Vinczi Károlyné: A tematikai feltáró segédletkészítés és a tárgyi átrendezés néhány problémája a szegedi városi tanács irataiban.

2 A fent idézett mindkét levéltári irategység kutatásra is használható segédkönyvekkel ellátott, így a tematikai cédulák felvételekor társadalomtörténeti (a szegedi) vagy város- és helytörténeti (a Csongrád megyei anyag esetében) szempont kizárólagos érvényesítése és a közigazgatási, ügyintézési, iratkezelési szempont háttérbe szorítása, sőt, teljes elhagyása megengedhető ugyan, de ez olyan segédletet eredményez, amely készítőinek szubjektív döntései alapján a segédlet használatát erősen aktualizálja, használóinak körét szűkíti, és semmiképpen sem küszöböli ki a régi segédkönyvek alkalmazását, célja ugyanis nem azok pótlása vagy helyettesítése, hanem bizonyos - a levéltárosok által meghatározott - kutatói igények kielégítése. A tematikai feltáró munka problémaköréből egyébként új dolgozat mind a mai napig nem jelent meg. Ennek alapján nem tudni, hogy a cikkek hiányának oka az-e, hogy a levéltárakban nem * Levéltári Híradó 1959. 9. évf. 1-4. sz.: Ankét a levéltári rendezésről; A levéltári rendezés egyes kérdései. E segédletfajtát volt, aki a régi típusú irattári segédkönyvek alapján mutatókönyvként fogta fel, mások tárgyi tagolású kartoték-cédulaként, megint mások lajstromként vagy a több állagból és fondból egy témára gyűjtött tematikai segédletként Voltak, akik csak a tárgyi átrendezést megelőző rendezési tervet látták benne. 2

Levéltári Szemle, 1961. 11. évf. 2. sz. 26-32.; UL 1962. 12. évf. 1. sz. 19-25.