Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

Magyarország közigazgatása 1711—1765 4 9 Varasdon a vendvidékit, Eszéken a szlavóniait és Temesvárott a bánátit. Ezekből a parancsnokságokból később főhadparancsnokságok lettek. A szűkebb értelemben vett Magyarországon, mielőtt a főhadparancsnokságot 1740-ben felállították, a katonai kormányzat területi szervei, elsősorban a hadbiztosságok, továbbá a katonai alakulatoknak, az ezredeknek és a váraknak a parancsnokságai, közvetlenül a bécsi udvari katonai kormányszerveknek voltak alárendelve. A magyarországi főhadparancsnokság székhelye az ország akkori fővárosa: Pozsony lett, és időszakunk végéig az is maradt. A polgári kormányzat országos szerveivel együtt helyezték át Budára. Közvetlenül a bécsi udvari haditanácsnak volt alárendelve, rajta keresztül kapta a legfőbb hadúrnak, az uralkodónak a rendeleteit. A többi magyarországi főhadparancsnoksággal, így a Nagyszebenben szervezett erdélyivel is, mellérendelt viszonyban állott. Az első magyarországi főhadparancsnok gróf Pálffy János lett, aki 1740-től 1751-ig viselte ezt a tisztséget. Időszakunkban herceg Lobkowitz Keresztély (1751-1753), herceg Liechtenstein Vencel (1753-1757) és gróf Pálffy Lipót (1757-1773) következtek utána. Ez a névsor is tanúsítja a főhadparancsnokság jelentőségét. A főhadparancsnokságnak mind a hatásköre, mindpedig a szervezete az udvari haditanácséhoz igazodott, és annak megfelelően 3 részre tagolódott. A tábori hadi iroda (Feld- Kriegs- Kanzlei) intézte a katonaság vezényletével kapcsolatos ügyeket, a hadbiztosság a katonai-gazdaságiakat, végül a katonai bíróság (Judicium delegatum militare) a hadi igazságszolgáltatás ügyeit. A főhadparancsnokságnak magának a főparancsnokon (supremus armorum praefectus) és helyettesén (generalis celer sive prostrates) kívül még 10 alkalmazottja volt 1765-ben, időszakunk utolsó évében, 4 közülük érdemi ügyintéző, 5 írnok és 1 irodaszolga. Fentebb már említettük, hogy bizonyos vegyesen katonai és polgári ügyeket vegyes bizottsági üléseken tárgyaltak meg, amelyeken a helytartótanács és a kamara küldöttein kívül a főhadparancsnokság képviselői is resztvettek. Arról is szóltunk már, hogy a főhadparancsnokság alá tartozó hadbiztosi szervezet (commissariatus bellicus), amely a katonaság gazdasági ellátásával kapcsolatos ügyeket intézte, a helytartótanács főhatósága alá tartozó országos vagy tartományi biztosi szervezettel (commissariatus provinciális) párhuzamosan működött. 1765-ben Pozsonyban, Besztercebányán, Sopronban, Budán, Debrecenben, Kassán és Pécsett működött hadbiztosság (generalis belli commissariatus officium) 1-4 hadbiztossal, vagy hadbiztossági tiszttel. A főhadparancsnokság területi bírósági szervei voltak a generalis et stabalis auditoratusnak a hivatalai, officiumai. 1765-ben 4 Üyen volt az országban: Pozsonyban, Győrött, Budán és Kassán, 2—2 tisztviselővel. A főhadparancsnokság alá rendelten működtek a hadipénztárak vagy katonai fizetőhivatalok Ezeknél fizették be a hadiadót, itt számolták el a katonaság ellátásával kapcsolatos pénzbeli költségeket. Ez indokolta, hogy e hivatalok a hadbiztosi kerületekben, azok székhelyén legyenek. 1765-ben Pozsonyban, Besztercebányán, Sopronban, Budán, Debrecenben és Kassán voltak ilyen pénztárak, mindegyikben 1—1 fizetőmester (solutionum magister) és ellenőr (contrascriba). 4 Levéltári Közlemények 1983/1-2