Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

Magyarország közigazgatása 1711-1765 43 régi iratokban a lappangó királyi jog feltárására levéltárnokot és mellette egy segédet kellene alkalmazni. Az uralkodó azután, Rajcsányi Ádám személyében, 1738-ban ki is nevezte a magyar kamara első levéltárosát. Levéltári hivatalról azonban csak 1754 óta beszélhetünk, amikor az uralkodó Ribics Rudolf György volt bécsi egyetemi tanárt levéltári igazgatóvá nevezte ki, mellette 2 lajstromozóból és 1 Írnokból álló személyzetet. Ribics 1764-ben bekövetkezett halála után Szendrey Benedek lett a levéltár igazgatója, jelentősebb levéltári munkák csak az ő idejében indultak meg. Részben a kamara keretébe tartozott, részben a kamarának alárendelten működött a királyi jogügyigazgató (causarum regalium director), aki az uralkodót és a kincstárt jogi vonatkozású ügyekben, elsősorban bírósági tárgyalásokon, képviselte. Mellette 2—3 ügyész tevékenykedett, akik az ország egy-egy részén képviselték a kincstár érdekeit. Horvátországban is volt ügyésze a királyi jogügyigazgatónak. A kapus, a fűtő, a háziszolga és a futárok egészítették ki a magyar kamara személyzetét. A magyar kamara alá rendelt hivatalok A magyar kamara alá rendelten jelentékeny hivatali hálózat végezte a kincstári jövedelmeknek, illetve azok egyes ágainak, a területi vagy helyi igazgatását. Ebben a hálózatban a legjelentősebb szerepet a kamarai adminisztrációk játszották, azok között is a szepesi. A szepesi kamarai adminisztráció, amely a múlt bizonyos periódusaiban a magyar kamarától függetlenül, közvetlenül a bécsi udvari kamarának alárendelten működött, többször nem is mint adminisztráció, hanem mint az ország második, felsőmagyarországi kamarája, időszakunkban a magyar kamara közvetlen főhatósága alá tartozott. Hatásköre és szervezete, kisebb méretekben ugyan, de lényegében megegyezett a magyar kamaráéval. Illetékességi területe Felső-Magyarország volt. Vezetője nem az elnöki, hanem az adminisztrátori címet viselte. Ugyanúgy voltak fő- és köznemesi tanácsosai, titkárai, tanácsjegyzője, pénztára, számvevőhivatala, irodája illetve kiadóhivatala, irattári hivatala, mint a magyar kamarának. Jogügyekben a királyi jogügyi aligazgató és két ügyész állott rendelkezésére. A többi kamarai adminisztráció, ha nem is mindig ezen a néven szerepelt, távolról sem volt olyan tág hatáskörű és ennélfogva olyan jelentős, mint a szepesi. A budai kamarai igazgatóság 1709-ben történt megszüntetése után szervezett és immár nem a bécsi udvari, hanem a magyar kamarának alárendelt felügyelőség, amelynek területén eladományozásra került kisebb birtokok és néhány harmincadhivatal volt, fokozatosan visszafejlődött. Zenneg Kristóf felügyelő 1728-ban bekövetkezett halála után a felügyelőségből pénztári hivatal lett, az 1750-es években ez is megszűnt, és a volt illetékességi területén működő kamarai hivatalokat közvetlenül a magyar kamara irányította és ellenőrizte. Azok a magyar kamara számára kedvező változások, amelyek területi illetékességében és hatáskörében Mária Terézia uralkodásának első évtizedében bekövetkeztek,