Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

Magyarország közigazgatása 1711-1765 39 megtartotta azt 1747-ig, amikor külön udvari hatóságot szerveztek a nemesércbányászat és a pénzverés központi, az egész birodalomra kiterjedő irányítására és ellenőrzésére. Gróf Grassalkovich Antal magyar kamaraelnök 1749-ben kísérletet tett arra, hogy legalább a szepesi kamarai adminisztráció területén fekvő bányáknak, a nagybányai arany- és ezüst-, valamint a szomolnoki rézbányáknak az igazgatását megszerezze a magyar kamara számára, de ezt sem tudta elérni. A pénzverés igazgatásában 1747 előtt volt szerepe a magyar kamarának. A legfontosabb pénzverő hivatal, a körmocbányai a bécsi udvari kamarának volt közvetlenül alárendelve, a pozsonyi pénzverőház fölött azonban a magyar kamara, a kassai pénzverőház fölött pedig a szepesi adminisztráció gyakorolta a közvetlen felügyeletet. 1747-ben a pénzverés ügye teljesen kikerült a magyar kamara és a szepesi adminisztráció hatásköréből. Mindig a magyar kamara feladata volt a nemesércmonopóliummal kapcsolatos visszaéléseknek, a tiltott kivitelnek és a hamis pénzverésnek a megakadályozása, a forgalomban levő pénz súlyának ellenőrzése, a külföldi pénz beáramlásának figyelemmel kisérése, értékének megállapítása. 1749 óta az aranymosásnak és a mosott arany beváltásának az ügyét is hatáskörébe utalták. Nyilván azért, mert az ellenőrzést és a beváltást a harmincadhivatalok végezték. * A postaügy időszakunkban nem tartozott a magyar kamara hatáskörébe, a postahivatalok az egész birodalomban központi irányítás és ellenőrzés alatt működtek. A magyar kamara hatáskörén az 1711 és 1765 közötti időszak elején nagy sérelem esett, a kincstári jövedelmek pénztári kezelését elvették tőle, és egy külön hivatalra bízták. Ez az intézkedés nem sajátos sérelme volt a magyar kamarának, a Habsburg birodalom más országaiban és tartományaiban működő kamaráknál, sőt a bécsi udvari kamaránál is, tehát az egész kamarai igazgatásban ez történt. Az intézkedés az universalis bancalitasnak, lényegében a birodalom állami bankjának a megszervezésével, illetve a kincstári jövedelmek túlnyomó részének a bancalitas részére történt lekötésével volt összefüggésben. A kincstári jövedelmeket kezelő központi pénztári hivatal a bancalitas lett, átvéve a bécsi udvari kamara pénztárának a szerepét. Az egyes országok és tartományok kamarai pénztárait pedig a bancalitas fiókpénztáraivá szervezték át. Ez történt a magyar kamara pénztárával is, négy évvel a bancalitas megszervezése után, 1718-ban. A bancalitas alá rendelt pozsonyi fiókhivatalnak repraesentatio bancalis, azaz bankképviselet lett a neve. Tisztviselőit az uralkodó a bécsi udvari kamara javaslatára nevezte ki. Vezetője nem a korábbi kamarai pénztáros lett, hanem új személy, Mantelly Karoly korábbi hadbiztos. Helyettesévé ellenben a magyar kamarai pénztár korábbi ellenőrét, Pongrácz Ferencet tették meg. Rajtuk kívül még 6 tisztviselője volt indulásakor a pozsonyi bankképviseletnek. A magyar kamara és a pozsonyi bankképviselet közötti kapcsolatot azáltal biztosították, hogy Mantellyt egyben magyar kamarai tanácsossá is kinevezték.