Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - KRÓNIKA - Centgraf Károly: A Magyar Országos Levéltár térképkiállítása 1983. december 2-től / 235–242. o.

KRÓNIKA A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TÉRKÉPKIÁLLÍTÁSA 1983. DECEMBER 2-TŐL Térképkiállításunk a Magyar Országos Levéltár őrizetében levő, mintegy 40000 térképből ad egy kamarakiállításnyi válogatást. A fenti mondat szükségszerűen két szűkítést tartalmaz. Először: kiállításunk nem vállalkozik arra, hogy a teljes magyar kartopáfia munkásságát bemutassa. Abba a renaissance-kori kezdetek és a több mint két évszázadon át kizárólagos katonai térképezés is beletartozik. A kiállítás a térképészeti munkák azon fejezeteiből ad válogatást, amelyek a polgári közigazgatás közreműködésével, vagy annak részére készültek és a polgári élet különböző szükségletei folytán jöttek létre, fgy hatósági, vagy családi levéltárakba kerültek és ma levéltári kezelésben és őrizetben vannak. Másodszor: a sokrétű bemutatás lehetőségét a kiállítás helyi adottságai korlátozzák. Célunk a XVIII. században kibontakozó magyar térképezés munkáin keresztül - ahol a hely szűkössége miatt ez lehetséges volt - a fejlődést érzékeltetni. Még inkább, a levéltárak ezen, eddig még kellően ki nem aknázott forrásanyagának értékeire és sokcélú felhasználhatóságára irányítani a figyelmet. A térképek csoportosításánál figyelembe vettük, ül. egybevetettük azok eredeti rendeltetését és a kutatás szempontjait, arra törekedve, hogy térképeink színskáláját, rendeltetés- és témagazdagságát megmutassuk. A csoportosítás egyben az áttekinthetőséget is szolgálja. Például a mérnökképzést a szempci gazdasági főiskola alapítólevele, egy tankönyv, két vizsgarajz, egy gyakorlórajz és a hradeki erdészeti iskola épületének homlokrajza mutatja be. A nagy mérnökegyéniségek munkájára a Mikoviny Sámuelnek szentelt térképcsoport hívja fel a figyelmet. A XVIII.—XIX. század mérnökeinek legnagyobb vállalkozása a folyamszabályozás volt. A nemzeti ügyként kezelt vízszabályozási és mocsárlecsapolási munkák gazdag, felbecsülhetetlen értékű és ma is jól hasznosítható térképi anyagot hoztak létre. A birtok- és úrbéri térképek gazdasági, társadalmi, termelési és agrotechnikai felvilágosítással szolgálnak korukról. Az elmondott megfontolások alapján a következő tizenkét csoportot alakítottuk ki: I. Mérnökképzés II. II. Józsefnek a magyar polgári térképezést érintő rendeletei III. A magyar felvilágosodás földrajzi irodalma és térképészete IV. Mikoviny Sámuel V. Magyarország térképek VI. Haditérképek VII. Bányatérképek VIII. Várostérképek IX. Parktervek, erdőtérképek X. Vízrajzi és vízszabályozási térképek XI. Úttérkép, hidterv XII. Birtok- és úrbéri térképek A kiállított néhány irat és könyv a térképeknek a levéltár más típusú irataival és az irodalommal való gazdag kapcsolatát, egymásrautaltságát illusztrálja. Az úgynevezett térképi szép egyik eleme a díszítés. A míves szerkesztési munka, a gondos kidolgozás, a színek harmóniája eleve széppé teszi a térképet. Mérnökök, rajzolók nem egyszer ezen túl