Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - IRODALOM - Bogdán István: Régi magyarországi nyomtatványok II. 1601–1635. Borsa Gedeon, Hervay Ferenc és Holl Béla munkája. Bp., 1983 / 232–233. o.
232 Irodalom tések feloldásán (ül. közismert rövidítések fel nem oldásán) túl még egy megjegyezni való van a kiadás módjáról: Nehring (terjedelem-takarékossági okokból) a jegyzetekben csak kivételképpen utal a szakirodalomra; alappal hivatkozik a kötet végén közölt 15 oldalnyi irodalomjegyzékre, amelyben megfelelő' súllyal helyet foglal a magyar szakirodalom is. (Hogy a magyar szakirodalom szerepeltetése mennyire új jelenségnek számít a német nyelvű szakirodalomban, arra nézve utalhatunk igen nívós német és osztrák szakmunkákra, amelyek irodalomjegyzékében vagy apparátusában magyar különösen magyar nyelvű — mű bizony ritkásan szerepel.) A helynevek jegyzetelésénél Nehring megadja ezeknek egykori és jelenlegi (áüami hovatartozásuk szerinti) formáját is. Ez dicséretes következetességgel és alapossággal történik a kiadásban; legfellebb azt tennénk szóvá, hogy a Mohácstól délre esó' helységeknél helyenként már elmarad a név magyar formája. Egyébként a jegyzetelés elismerésre méltóan gondos, nívós, lényegében legfellebb egy-két apró tévedést említhetnénk. Kari Nehring e kötete szerzője szakmai nívójához méltó, míves munka - a magyar történetírás számára pedig nagyfontosságú az 1606-1608. évek történetének megismeréséhez. Trócsányi Zsolt RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK n. KÖTET, 1601-1635. BORSA GEDEON, HERVAY FERENC és HOLL BÉLA munkája (Magyar Tudományos Akadémia - Országos Széchényi Könyvtár) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983. 856 1., 36 t. Az 1473-1600 évkörű nyomtatványokról informáló, 1971-ben megjelent 1. kötet szerves folytatását veszi kézbe az olvasó a jelen kiadvánnyal, amelyik a nyomtatványok sokasodása miatt t már csak 35 év anyagát ismertetheti: a megadott évkörben megjelent azon nyomtatványokat, amelyek a történelmi Magyarországon (Horvát-Szlavónországot kivéve) bármely nyelven, vagy külföldön egészben vagy részben magyar nyelven jelentek meg. Természetesen követi az előző kötet - kitűnő, a jelen kötet szerzői által kidolgozott - szerkezetét és rendszerét. Bevezető, adattár, mutatók - a három szerkezeti bázis. A bevezető több részből áll. Az előszó a szerzők és a munkatársaik közti munkamegosztást ismerteti. A kötet használatát rövid (magyar, latin, angol nyelvű) útmutató szolgálja, amelyik részletes tájékoztatásra - érthetően - az első kötetre utal vissza. A bevezetőt zárja az idézett művek rövidítésjegyzéke. Az adattár 870-1632 sorszámmal időrendben sorakoztatja a műveket, s mindegyiknél a szükség, illetve a lehetőség szerint az alábbi adatcsoportokról informál. 1. Címleírás: közli a szerző nevét, a mű címét, az esetleges fordító és közreműködő nevét, a nyomtatás helyét, évét, megnevezi a nyomdászt vagy a nyomdát, megadja a terjedelmet, a formátumot és az esetleges könyvdíszt. 2. Bibliográfiai hivatkozás: a legfontosabb és a legjobb könyvészeti leírást tünteti fel, 3. A tartalom meghatározása és részletezése: megjelöli a nyomtatvány tartalmát, műfaját (pL naptár), formáját (pL verses), nyelvét, szükség szerint a felekezeti hovatartozást, részletezi a járulékos részek címét, a főrészek beosztását, a magyar nyelvű verseknél adja a kezdőszavait (incipit), énekgyűjteményeknél a levél- vagy lapszámmal együtt, s itt említi meg a díszítő címereket, nyomdászjelvényeket 4. Variánsok: egyazon kiadásból származó, de részben változtatott szedésű nyomtatványok adatait közli. 5. Szövegkiadások: az 1800 után készült hasonmás, szövegkiadás, fordítás felsorolása. 6. A kutatási eredmények: a szerzőt érintő problémára, a mű eredeti szövegére, tartalmára vonatkozó ismeretek, a nyomtatás körülményeire vonatkozó megállapítások, a művet tárgyaló legújabb irodalom szerepel itt.
