Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.
216 Varga János Pest, 1861. júliusi. „Több napokig nem lévén dolog, el távoztam volt, és igy nem irhatám. — Ghyczy 90 és Apponyi 9 " nem nyújtották be a feliratot, mert hiányt találnak a czimben - ez a cs. k. czimet nem adván meg. - Továbbá a trón lemondás dolga is nem helyeseltetik. - Ez azon két ürügy, mellyel vissza utasittatik a felirat. Az alsóház holnap tart gyüllést, melyben hihetőleg az elnök visszahívásáról lesz szó. - Giczhy irja, hogy a cancelaria utján fog tudtára adatni neki és társának az, hogy a felirat miért nem fogadható el. — Másrészt Koronini 9 2 pótolja Lichtensteint, 9 3 ez reánk nézve annyi, mint egy ki nem mondott belagerung gerendi. 9 4 - Ezen ember már Zágrábban lettékor mutatta brutális modorát - mit már onnét is Ítélhetni, hogy a császár nevelője volt. - Olyan a mester, amilyen a tanítvány. — Mondják némely bécsi lapok, hogy szét fogják a M. országgyüllést oszlatni; erre vonatkozólag körülbelül azt lehetne hinni, hogy a Deák féllé feltételei a feliratnak Bécsben nem fognak elfogadtatni - mert a birodalom léttét látják ez által koczkáztatva. - ök tehát színleg, avagy őszintén, nem tudni, pro momento, az octoberi pátenstől nem fognak eltérni, és bennünket kényszeríteni annak elfogadására, ha az országgyüllés mint magától érthető, ezen leírást el nem fogja fogadni - Őket en maga által, szét akarván oszolni, fogja fenyíteni, ugy hihető, hogy valamit fognak engedni. - Ez volna legalább az üdvösebb szeréntem - mert habár mint sokszor mondám, nem szeretem ezen ország gyüllést, mert irány nélküli tulajdonképpen a 48 kimondása daczára is, - mégis ugy hiszem, hogy jobb lesz, ha ez marad meg, és nem őszük szét - és nem is oszlatják Bécsből szét, - mert félni kell attól, hogy a külföldi dolgok még mindig nem fejlődvén tényékké, a ki nem mondott, de tettleg létesítendő ostromállapot nyomása alatt, képesek lesznek Bécsből egy olyan országgyűlést összehivatni Pestre, melynek választásaiban pénze szerepelvén a kormánynak, másrészt a lehetséges demoralisatio is kivetvén az országgyüllést eddigi irányából, lehet hogy conditiok alatt fog egy pacificatio lettre jönni - ezen uj országgyüllés utján - mi most még nem képzelhető a jelen országgyűléssel. - Másrészt azonban azon veszélyben is vagyunk, hogy minden, mi most Bécsben történik, merően egy hinta, melynek czélja bennünket leverni, demoralisalni, hogy kedvező pillanatban lehessen bennünket a 48-iki hadügynek és pénzügynek megváltoztatására bírni. Rossz az együtt maradás ily szempontból - de rosszabb a szétoszlás ennél, mert kezeinkből kiragadják a gyeplőket, és mások kezeibe teszik ezeket le a kocsikon. Isten veled." BJU.No.22 . 24. Pest, 1861. július 2. „Édes barátom. — Leveledet örömmel vettem, azonban az magában sajnos, de tényeket nem foglal, - legalább nem olyanokat, mint amüyeneket mi kívánunk. Rettentő ám a mi állásunk, egy részt - az ország előtt ugy kell állítanunk a dolgot, hogy ne legyen mondható az, hogy szánszándékosan visszük szakadásra a dolgot, másrészt azért, mert az ország 9 "Ghyczy Kálmán először reformer politikus, majd - még 1848 előtt - nádori ítélőmester, 1848-ban igazságügyi államtitkár, 1861-ben a képviselőház elnöke, a kiegyezés érdekében munkálkodó politikus. 91 Gróf Apponyi György a feudális Magyarország utolsó kancellárja, a konzervatívok egyik vezetője, 1860-tól birodalmi tanácsos, 1861 januárjától országbíró és az 1861,-i országgyűlés felsőházának elnöke. 5IJ Gróf Johann Franz Coronini-Cronberg táborszernagy, előbb horvátországi, majd Liechtenstein után magyarországi katonai főparancsnok, aki 1861. július 21-én parancsot kapott, hogy szükség esetén működjék közre az országgyűlés feloszlatásában. 93 Herczeg Franz Liechtenstein altábornagy, aki az Októberi Diploma kibocsátásával egyidejűleg - a felmentett Benedek Lajos táborszernagy utódaként - Magyarország katonai főparancsnoka lett. 9 * Ostromállapot viselése 23.
