Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.

Határozatiak és feliratiak 1861 -ben 211 18. Pest, 1861. május 29. „Édes barátom - soká nem szollottam, mert valóban nem is volt mit mondanom - semmi nem történvén, mi érdeket gerjeszt. A beszédeken kivül, melyeket olvastál, mást nem tudnék mondani. Azonban most előfordul azon körülmény, hogy már kibeszélvén magukat az emberek, most a vita folytatása csak kevés eredményű és érdekű beszéd. — Mi tehát a szavazásra akartuk volna vinni a dolgot. Ezt azonban sok ember nem akarja, mert nem látja át, hogy mit mondani fog tettleg, csakis a volna beszéd. — Nyáry azonban, ki a dologban érdekét látja, találva azt, hogy a minorum gentiumok

6 6 között a vita elvesztve europeus színezetét, egy akribiliscusabbat* 7 öltend magára, s ez által a pártok távozván egymástól inkább, mintsem közelednek, reményű, hogy ily formán ó' ezen partot consolidálandja és magáévá teendi. Ily tactica nem ügyetlen ugyan, de nem is hasznos az összes ügyre hanem csak Nyárinak. - A következés tehát az, hogy Nyáry folytatni fogja ezen . .. [olvashatatlan szó! - V. J.], hanem hogy mégis a józanabb rész, mely nem személyes érdekből cselekszik, elfogja hagyni Nyárit, kiben senki nem bizik, legfeljebb annyiban, hogy mindent teend, hogy ne legyen törésre vive a dolog - és ha lesz is törés, hogy az ne vigyen forradalomra. - Igaz az, hogy a forradalom egy szükséges rossz, mely kikerülendő, de ezt tenni mindenáron, vagy nem tenni mindenáron, egyformán rossz levén. Nyáry sok embert nem nyerend magának, csak ama Szilágyi

6 8 féllé balt - mely zavarban reményli a maga üdvét találni. A szavazás azonban Nyáry daczára is meglesz, legalább ugy látom a többséget - többen elfognak állani a szótól, a dolog gyorsítva lesz, és igy legalább nem lesz oly ügyetlen szine ezen igen elaljasodó vitának. - Ugy tudom, hogy a fölirat fog keresztül menni pár szó többséggel, mit is nem bánok, mint tudod, annál inkább, hogy ha mi volnánk pár szó többségben, nagy hatással nem volna az Bécsre - ellenben ha ily felirat csak pár szó többséggel vitetik is ki, midőn egy roppant minoritás még ennél többet kért, és, akkor ez aszerént comme .. . [olvashatatlan szó! - V. J.[ tekinteni, okvetlen fog ez Bécsre is, külföldre is nagy hatással lenni. - Ez annyival inkább hihető, hogy Bécsi lapok már igen változtatják hangulatjukat. - Ugy véllem, hogy Austria kormányzói ez egyszer nem fognak reánk veszélyesekké válni minden fenyegetések daczára; köszönhetjük ezt annak, hogy a határozati pártot Laczi oly szilárdul alakitá akkor, midőn ezen ügy kezdődött, hogy a felirat pártja azáltal is szilárdabb tett - Ezzel azt akarom mondani, hogy a határozatnak a direct haszna nem maradhat quasi határozat hanem megvan annak a haszna abban, hogy a feliratot is megaczélozta. Most átmegyek a pénz dologra, melyről már szóltál nekem minap. 1-ör is küldök 500 francot, mint múlt évnegyedi hátralékot, 2-or küldök még 1000 francot a második évnegyedre. így öszvesen 1500 ft. ez ugyan kevés, de az emberek nem tudnak, nem akarnak fizetni. Tudtodra adom még, hogy folyó évben fog kezdődni még egy második külbirodalmi vállalat. Eötvös volt az, ki éllire állította, fog irni czikkeket angol német lapokban egy volt emigráns Lichtenstein.

6 9 Ezen munkálatok szelleme lesz - Austria mostani politicajának megtámadása. Tanácsokat adni neki porosz angol érdekből az iránt, hogy organisálja magát népjeinek megelégedésére - ez által érje el azt, hogy Francziaország ellenében újból erős legyen Angliát segíteni - és a német egység eszméjét nem gátolván, Europa előtt mint ellensúlyozója ezen egységnek lépjen fel, - mi az által leend tehetséggé, hogy ha Austria erős lesz. - Mint látod, ez nem a mi politicank, hanem ellentétes. Mi megsemmisíteni, ők felépíteni akarják Austriát. Mindketten magunk javát keressük benne, és igy te és 66

Itt: az alsóházban 6 7 Kicsinyesebbet, szőrszálhasogatót 6 s Szilágyi Virgil író és ügyvéd, a Háznak 1861-ben Pesten megválasztott, radikalizmusáról országosan ismert, a határozatiak balszárnyához tartozó képviselője, sőt e szélbal egyik vezetője 6 9

Lichtenstein József író és kereskedő, aki 1848-49-ben a forradalmi kormány megbízottjaként többízben járt külföldön — főként Poroszországban - részint diplomáciai, részint fegyverek szerzésére szóló megbízatással, és — miután az összeomlás külföldön találta — emigrációban maradt. 14*