Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.
208 Varga János ilag lehetetlen. - Félnek attól, hogy szétmén a dolog, hogy nem lesz a kibékülésből semmi, mások azon ürügy alatt, hogy nincsen vezér, már Deákot óhajtanák proclamálni. Szóval sok féllét kellett megélnünk, tűrnünk két nap óta. - De mind ez hasztalan, mi nem adjuk fel a pártit. — Egy pártot fogunk alakítani, melynek neve leend 48-iki párt, mely azt követeli, de elébb meg nem áll. — így véljük legjobban nyerni meg a többséget, igy hisszük, hogy támogatni fog a nép is, igy bélyegezendjük meg legjobban az ellenfelet. Igy lehetne legjobban emelni magunkat az ország előtt az iránt, ha majd eljárásunk következtében szét fognak kergetni. - Mi Deák után fogunk menni és jóformán a passivitás terén állva várandjuk, hogy mikor kellessen kimondani a vetőt, mikor kellessen szakítani. Élünkre állítjuk Almássy Pált. 4 8 - Bár legyen Ő a házban vagy akár álljon ő kívül. - Nem tanácsos a mostani ellemmel küzdeni Deák ellen - reserválni kell azt a végére. — Laczi roppant veszteség reánk, mert nincsen auctoritás, melly eléggé imponáljon pártunknak, nem elég arra sem Tisza Kálmán, sem mások. Hogy tehát vissza térjek az általad felállított kérdésre, váljon mi lesz Deák indítványával? meg kell mondanom azt, hogy Deák indítványa nem foglal magában mindent, mi szükséges volna. 4/5 irt levelem nem volt valóságos tényekből merítve, mert Nyáry többet mondott, mintsem mondani szabadott volna. - De való az, hogy Deák államirata kitűnő mü, melyben hiányzik több dolog, melyeket feladatunk volna kibővíteni, azonban kérdés, hogy lehet e.öa trón változásról szól, a törvényes állapotról, de nem szól a magyar politica igényeiről a külföld irányában, továbbá nem mondja el azon pontokat, melyek a Tisza féllé határozatban 49 megemlítvén, ugy mint kereskedés, regálé, Horváthok etc. Feladatunk volna ezeket bele tenni, kérdés, fog e lehetni. - Ha felirat lesz, mást nem tudok, ezek szükségtelenek, mert úgyis lesz időnk ezeket elmondani. Ha határozat lesz, meg kell ezeket mondani, különben a szétkergetés esetében nem lenne már időnk ezeket elmondani, és igy a nép előtt üres kezekkel jelennénk meg annélkül, hogy legalább csak akaratunkat is tüntettük volna ki, hogy a fent érintett dolgokat elmondjuk. Oda fogunk tehát törekedni, hogy ezen remedium 50 oda csatoltassék Deák indítványához és hogy az egész határozat alakjában szerkesztessék. — Vannak, kik fúziót akarnak, s kik Deák szavát bírják, hogy ő bele fogja tenni a külföldre vonatkozó pontokat indítványában, ha mi a többi pontokról nem teszünk itt érintést, hanem ha mi azokat egy külön határozatban szerkesztjük. - Ha pedig nem szerkesztenők külön, ugy nem is fogná ő a külföld pontját belé tenni az ő programjában, ő tehát csak ha az kimaradna, fogja bővíteni államiratát a külföldi ponttal, és akkor már csak a formára lehetne kérdés és igy szavazat. Megvallom, hogy félek a kudarcztól. A kölni lap 5 ' czikje az adó tárgyában hazug- és koholt, volt egy conferencia, melyben akartunk egy határozatot hozni az illegális adó dolgában, de egy másik conferentiában megváltoztattuk azt, hogy de a nagy határozatban említsük meg. A Times czikje jól fogja fel az állást, a helyzet olyan, mint le van abban irva a dualismus szüksége, hogy Austria szét ne szakadjon, azonban sajnos, mi a szükséges rosszat kell hogy támogassuk, mert ha azt nem állítjuk fel, mint az egyetlen egy módját boldogításunknak, és vágyaink kielégítésének, mely egyúttal öszve egyez az osztrák érdekekkel is, félni kell, hogy netalán átlátván az emberek, hogy megelégedésünket, azaz a 48-iki törvényeket, csak forradalom vagy szóval erőszak utján nyerhetjük meg, inkább fognak elallani ezektől, és egy rossz pacificatiot előidézni, melynek eredménye leend idővel egy rossz forradalom - de az emberek mindig a perczek szükségét akarják elhárítani, de nem dolgoznak a jövő számára. * B Almásy Pál a képviselőháznak 1848-ban alelnöke, 1849-ben - azon év júniusának végéig elnöke, távollétében az osztrák hadbíróság halálra ítéü, 1859-ben, az amnesztia adta lehetőséggel élve, tér haza az emigrációból, majd az 1860-ban itthon alakuló, titkos függetlenségi szervezet vezetője lesz. 1861-ben nem vállalt ugyan képviselői mandátumot, de korábbi szerepe és Teleki Lászlóhoz fűződő kapcsolatai révén nagy befolyást gyakorolt az országgyűlés határozati pártja vezetőinek zömére. 4 * A határozatiak a maguk indítványát, amelynek alapelveit egy bizottság dolgozta ki, a képviselőházbán Tisza Kálmánnal adatták elő, aki Teleki öngyilkossága után a pártnak formálisan ugyan nem, de gyakorlatilag vezetője lett. s0 Orvoslat s 1 Valószínűleg a Kölnische Zeitungra utal itt Károlyi.
