Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.

Kapy András:Egy budai polgár pályája a XV. század elején 175 volt, nyomban hozzálátott az erősség újjáépítéséhez. A vár történetével foglalkozó irodalom szerint ekkor emelték a két őrtornyot és a bástyafalakat.

9 7 A települések számát tekintve a Kapy birtoktest nem volt nagy birtok, elmaradt a Perényiek és a Rozgonyiak vagyonától. Megyéjén belül a Cudarok 65 faluból álló makovicai uradalma messze túlszárnyalta ezt, de nagyobb volt (26 falu) a tarkői birtok és a 20 falus kőszegi jószág is. Vele egyenlő lehetett a kilenc falus szakalyai, palocsai, a 15 falus sóvári vagy az öt falus lipóci uradalom. 1427-ben a Kapy családnak Sáros és Abaúj megyében 314 adózó portája volt. A falvak között volt olyan, amelyikben csak 7 jobbágytelek volt, de a települések fele a megyei átlagnak megfelelő 16—25 porta között mozgott. Nagytölgyszéknek 58, Malczónak 51 adózó telke volt. A legnagyobb helység a birtok központja, Kapi volt, ahol 65 portát számoltak össze. Ennek alapján Sárosban a vagyonosabb települések közé tartozott, bár a mezővárosok közül Héthárson 80, Palocsán 76 és Hannusfalván például 136 telket találtak. A megyében a falvak közül a nagyobbak közé számított (és így elérte Kapit) például a Perényiek Újfaluja (60 telek), a Cudarok Újvárosa (52 porta) vagy a Keczerek Veresvágása (62 sessio). Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy András mesternek az ország más területein is voltak jószágai, - ha területileg nem is oly nagyok, mint a Sáros megyei javak. A településszámok (részben a telekszámok) alapján országosan a tehetős középnemességbe sorolhatnánk Kapyt, ahogy ide tartozott a Kókaiak, Tétényiek, Harasztiak vagy mások vagyona. Ezekhez képest a birtoktestnek a többletet a mezőváros és a vár adta meg. Települései közül a mezőváros volt a legfontosabb a számára, itt laktak a legtöbben. Igaz, Kapi nem volt olyan kedvező földrajzi helyzetben, mint Poroszló. Ugyanakkor a felépülő vár is fontos volt. Eme vár révén tudott a család kiemelkedni abból a társadalmi rétegből, amihez rokoni szálai kötötték, s tudott az egy-két erődítménnyel rendelkezők csoportjához közeledni.

98 Kaproncai tisztában volt a mezővárosok fontosságával. Tétény, Meszt, Poroszló ebbe a várostípusba tartozott. Tudta, hogy az oppidum területén tartott vásárok mit jelentettek a lakók számára, és hogy hogyan gazdagíthatják a földesurat. 1410. december 18-án kieszközölte, hogy szerdánként heti vásárt lehessen tartani a településen. Ezen a téren fiai apjuk nyomdokain haladtak. 1418. április 3-án engedélyt kaptak Zsigmondtól, hogy uradalmi központjukon évente Szent Mártonkor országos vásárt tarthassanak.

99 így vagyona alapján szűkebb hazája hangadó családjai közé merhette magát számítani. Helyzetét még csak erősíthette az a körülmény, hogy javai jövedelmét nem népes rokonsággal kellett megosztania. Remélhette, hogy utódai élvezni fogak ennek a gazdagságnak a társadalmi előnyeit. Az új birtokos nagy energiával látott neki, hogy sárosi javait rendbe hozza. Erre szükség is volt, mert a birtokok elhanyagolt állapotban voltak, három falu néptelen volt, a vár romokban állt. Elődeitől több évtizedes lezáratlan pereket örökölt, s az előző család leányágát is ki kellett elégítenie. 1410. május 1-én Poháros Miklós özvegyének, Tarkői 9

''Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. II. Bp. 1910. 242-43. PoBa, Bth-Vindii, Imrich: Vychodoslovenské hrady a kaStiele. KoMce, 1966. 94-95.; Súpis pamiatok na Slovensku. Spracoval kotektív autorov dr. Iván Harminc, ing. arc. Jan Hrasko etc. II. Bratislava, 1968. 14-15. 98 A vár megváltoztatta a környék erőviszonyait, a későbbiekben hatalmaskodások kiindulópontjává vált (Dl. 64229.). Maga Mátyás király is sikertelenül ostromolta (lásd: az előző jegyzetet). A megyei birtokviszonyokra vö. Csánki I. passim; Dl. 32690. "Dl. 64150., Dl. 64140. (ZSO. II. 8094. sz.), Dl. 64198.