Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.
174 Draskóczy István mint említettük — kedvező volt. 1410 májusában kölcsönnel segítette ki fejedelmét, aki a boszniai hadjáratra készült. 92 A jutalom nem váratott sokáig magára. Zsigmond e hó 25-én a Sáros megyei Kis- és Nagytölgyszék nevű falvakkal egészítette ki korábbi adományát. Nagy tölgy szék nagy település volt (1427-ben 58 adózó portát találtak itt), s értékét növelte az itt levő forgalmas vámhely. Valószínűleg a kedvező lehetőségeket újabb birtokok megszerzésére igyekezett felhasználni. 93 Amellett, hogy sárosi javait növelte, azokat a kiváltságokat is el akarta érni, amelyekkel az ország előkelői földjeik feletti uralmukat korlátlanná tudták tenni, s amelyek bázisul szolgálhattak hatalmuk, poütikai súlyuk esetleges további kiterjesztéséhez. Ezek a privilégiumok a pallosjog és a várépítéshez való jog voltak. 94 Mikor még csak Tétényt mondhatta magáénak, már akkor is rendelkezett az akasztófa állításának a kiváltságával. Érthető, ha e fontos előjogról nem szívesen mondott le, de a kapi uradalommal együtt Zsigmond a pallosjogot nem adományozta neki. Ezt külön kellett kérnie, és a birtokadomány után egy héttel, 1410. március 9-én ajándékozta meg a király ezzel a privilégiummal. 9 5 így feudális jogai váltak teljessé. A budai polgár a várak jelentőségét sem 1410-ben ismerte fel. Már 1406-ban vártulajdonos volt (Egregy), de ettől 1409-ben megvált. Új birtokán erődítmény nem volt, csak olyan hely, amit úgy tartottak számon, hogy castrum építésére alkalmas. Más volt a helyzet Kapin. András mester a vár építését kérő folyamodványában hivatkozhatott arra, hogy a Magloch nevű hegyen már korábban állt egy erősség, amelynek a romjai ma is láthatók. Az uralkodó 1409-ben még megfosztotta hívét a várától (talán nem is nézte jó szemmel a pénzügyi szakember hatalmának ilyen gyors emelkedését), de 1410-ben már oly megbízható emberének tartotta, hogy 1410. június 11-én megadta neki az erődítmény építéséhez az engedélyt. 96 ő, aki az ehhez szükséges anyagi eszközöknek a birtokában 92 D1. 64137., Dl. 64153. 93 Dl. 64137., Dl. 64153., Dl. 64138. Csánki I. 313. A két falut Ilsvai Leustach nádor fiaitól vette el, érvénytelenítve az erről szóló korábbi oklevelét, mert ó'k a király 1405-i parancsa ellenére sem erősíttették meg privilégiumukat. A tölgy széki vámhelyre: Iványi Béla: Bártfa szabad kir. város levéltára. I. 1319-1526. Bp. 1910. passim; Iványi Béla: Eperjes szabad kir. város levéltára. 1245-1526. Szeged, 1931. passim. - Mindenesetre érdekes, hogy arról a tényről, hogy Kapy Tarkői Katalinnak, Poháros Miklós özvegyének a hitbért és a jegyajándékot megfizette, két oklevél tanúskodik. Mind a két okmányt a szepesi káptalan adta ki, ugyanazon a napon, 1410. május 1-én. Az a kútfő, amelyik a Kapy család levéltárában maradt fenn (Dl. 64136., ZSO. II. 7545. sz.), arról szól, hogy a birtokok új tulajdonosa Kapi vára és tartozékai fejében 25 márkát adott az özvegynek. A Berzeviczyek családi levéltárában őrzött kiadványban (Dl. 68955., ZSO. II. 7546. sz.) szintén 25 márkás összeget olvashatunk, csakhogy ezt a pénzt Budán nem a felvidéki javak, hanem a szlavóniai Szoploncha vára. a Pest megyei Gödöllő és Martonvására fejében fizette meg Tarkői Katalinnak. Nincs adatunk arra, hogy ezek a jószágok az övéi lettek volna. így lehetséges, hogy az uratlanul maradt Poháros örökségnek erre részére is rá szerette volna tenni a kezét, és ezért fizette ki előre az özvegyet. 94 A várak fontosságára és jelentőségére rámutatott: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. és Engel Fái: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). Bp. 1977. 9S D1. 64134. Dl. 64142. 9 «Dl. 64138., ZSO. II. 7485. sz. (Kiadva: F. X/5. 70-72., Wagner 59-60.).
