Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.
172 Draskóczy István \ Lehetséges, hogy Kapy pénzüzletei a felsoroltaknál jóval nagyobb kört öleltek föl. Jó lenne tudni, hogy miért tartozott a két boroszlói kereskedőnek ekkora összeggel, 1600 forinttal. Ugyan birtokpolitikája azt mutatja, hogy tisztában volt a kereskedelem jelentőségével, más polgárokkal szemben tőkéjét mégsem ebbe az üzletágba fektette. Számára a legjobb ügylet az volt, amiből földet remélhetett. Maga is vásárolt ingatlant, de a nagyobb tételeket azok a kölcsönök jelentették, amelyek zálogbirtokot vagy teljes tulajdonú földet hoztak neki. Ügyei túlnyúltak az egyes nemesek zálogosítás! üzletein. Befektetett földbe, cserélt birtokot, megragadott minden lehetőséget. Sima, föld nélküli kölcsönt is adott. Nemesekkel, királlyal, polgárokkal, távoli városok kereskedőivel állt üzleti kapcsolatban. Pénzszerzési módszerei polgáriak voltak. Ugyanakkor az igazi értéket a földbirtok jelentette a számára, mert csak ennek alapján tudott szilárdan gyökeret ereszteni a nemesi társadalomban, s csak a minél nagyobb földtulajdon biztosította az előrehaladást ebben a társadalmi közegben. A továbbiakban birtokszerző tevékenységével ismerkedünk meg. A legjelentősebb javakra — igaz, nem kis költséggel (amint egy oklevélben öccse, Gergely megjegyezte) - élete 1405 és 1410 közötti szakaszában tett szert. Ugy tűnik, mintha előző, múltban szerzett érdemei most kamatoznának. 1405-ben még Téténnyel volt elfoglalva. Ez év májusában osztotta meg rokonával, Tétényi Péterrel a falut. Az osztály csak a közös részeket érintette, s nem vonatkozott azokra a telkekre, amelyeket az előző évben a település megszerzéséhez nyújtott anyagi támogatás fejében kapott nemes rokonaitól. Andrásnak, Gergelynek és nővérük férjének, Péternek jutott itt 15 és fél telek, néhai Miklós kancellár háza, néhai Berlenus allodiális épülete és a mészárszék fele. A kaszálókat, a malomhelyeket, a tanya nevű halászóhelyet és a templom kegyuraságát közös birtoklásban hagyták. Ugyanígy nem osztották fel a szőlőhegyet sem, hanem abban állapodtak meg, hogy a kilencedet majd egyformán osztják el egymás között. Négy malom volt a településen. A szerződő felek ugyanebben a hónapban kaptak pallosjogot birtokaikra. 84 1405 után az oklevelek polgári rokonukat, Pétert nem emlegették. A testvérek közül András volt a tevékenyebb, ő szerezte a vagyont. Ugyan az adománylevelek egyformán, mindkettőjük nevére szóltak, Gergely 1409-ben mégis lemondott örökösödési jogáról. Egyedül csak azt kötötte ki, hogy testvére ágának a kihalta után ő vagy utódai örököljék a birtokokat. 8 s Az első valóban jelentős jószág 1406. november 21-én került a kezére. Az okmány az elmúlt főúri mozgalom idején szerzett érdemeire hivatkozott. Az ezen a napon ajándékba kapott egregyi váruradalom Zaránd megyében feküdt, és 18 — részben lakott — helység tartozott hozzá. 86 Alig egy hónappal azután, hogy Zsigmond 1407 májusában ezt a donációt megerősítette, jutott hozzá András mester Poroszló valószínűleg nagyobbik részéhez: 3000 forintért a király zálogosította el neki. Az ügyletről már részletesebben szóltunk, így nem szükséges újra ismertetnünk. A budai káptalan 1407. július 20-án kiadott oklevele szerint Szécsényi Frank országbíró parancsára bevezette Kapyt új birtokába, ami közel feküdt családi javaihoz. Poroszló gazdag mezőváros, sókamarai székhely 84 ZSO. II. 3893. sz., 3874. sz.; Dl. 64131. 85 ZSO. II. 6622. sz. 86 D1. 64124.
