Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.

Kapy András. Egy budai polgár pályája a XV. század elején 153 kanonokot, akit 1429-ben és 1438-ban említettek, s aki feltehetően azonos azzal a Lászlóval, aki 1404-ben és 1405-ben Tétényi István fiaként tűnt fel.

18 Kaproncai Andrást nemcsak a Tétényiekkel való rokonsága, hanem a házassága is a megye birtokos nemeseihez fűzte. Felesége Pakoni Domonkos leánya, Anna volt. Az esküvő talán a századforduló táján lehetett, mert 1416-ban már felnőtt fiuk volt, aki apja halála után át tudta venni a birtokperek intézését.

19 Pakoni Domonkos neve 1404-ben királyi emberként tűnt fel, 1408-ban pedig Pest megye szolgabírójává választották, így tekintélyes embernek számított. Anna testvére, Erzsébet is egy tekintélyes megyei középbirtokoshoz, Poltharaztha-i (Haraszti) Jakab fia Jánoshoz ment nőül, akit 1410-ben az oklevelek a király udvari vitézének mondtak. 1411-ben a két leányt sikerült fiúsíttatniuk. Bejáratosak voltak a királvi udvarba, s ott támogatójuk is lehetett, mert 1417-ben Haraszti és apósa, Pakoni Domonkos pallosjogot eszközöltek ki, s ebben az évben kaptak várépítési engedélyt. Az 1403-as főúri mozgalom Harasztit és Pakonit az uralkodó oldalán találta, és hűségükért adományokban részesültek.

20 A budai patriciátust és a környék nemességét a középkorban nem választották el •^hatolhatatlan falak. A két társadalmi réteg tagjai gyakran összeházasodtak (különösen Zsigmond koráig), s így jutottak földbirtokhoz vagy értékes városi ingatlanhoz. A föld természetesen jó tőkebefektetés is volt, s megfelelő, biztos garanciául szolgált az üzlettársaknak fizetésképtelenség esetén. Sok városi polgár pénzért vett a környező településeken nemesi birtokot. A családok közül nem egy végleg feladta a poleári foglalkozását, s beolvadt a környék középnemességébe. A XV. század elején meggyorsult ez a folyamat, amikor a hagyományos patriciátust a délnémet kereskedőtőke képviselői fokozatosan kiszorították a hatalomból.

21 Az, amit a későbbi Kapy András rokoni kapcsolatairól megtudtunk, ebbe a képbe illeszkedik bele. Ugyanakkor arra a kérdésre nem tudunk választ adni, hogy életútjának a megváltozása mennyire függött össze az előbb említett folyamattal. Mindenesetre tény, hogy ugyan budai lakhelyét sohasem adta fel, és vagyonát polgári módszerekkel, pénzüzletekkel gyarapította, de az olaszokat maga köré gyűjtő Ozorai embere lett, és célként nem polgári karrier, hanem nemesi vagyon megszerzése lebegett a szeme előtt. András pályája tulajdonképpen már indulásakor eltért a többi polgárifjú életétől. Azok az 1405 után keletkezett oklevelek, amelyek nagyon általánosan az érdemeit is megemlítették, néha azt is elmondták, hogy ifjúságától kezdve hűségesen szolgálta az uralkodót. Ebből a fordulatból azonban túlzott következtetést még nem vonhatunk le. Tétényi Péter működését ismerve, annyit feltehetünk, hogy ez a rokoni kapcsolat megadta a lehetőséget arra, hogy a király megismerkedjék a tehetséges emberrel. Ezek a privilégiumok arról is tájékoztatnak, hogy 1403-ban a király hűségén maradt Kaproncai András. így ő nem tartozott azok közé a fővárosi polgárok közé, akik mind a budai 18

ZSO. II. 7372., Dl. 68450., Dl. 68449., Dl. 66631., Hazai oklevéltár 367.; Károly János: Fejér vármegye története V. Székesfejérvár, 1904. 393.; nem tudjuk a családhoz kapcsolni Tétényi János cikádori apátot (ZSO. II. 5460., Z-W. III. 474-475., 493.) ' »Dl. 57459., ZSO. II. 3123. sz. 20 Dl. 73606., Dl. 71750., Dl. 43607., Dl. 43371., Dl. 64197. ZSO. II. 7845. sz., Bakács 1230. sz., Bártfai 558. sz. 31

Kubinyi 1971. 237. skk., Budapest története II. 64. skk.