Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

134 Kállay István ezért ha szükséges, úriszéket kell tartani. Ennek megszervezésével az uradalmi direktort és az ügyészt bízták meg. ők feleltek azért, ha valami hátrány támad az úriszék elmaradása miatt. „Ha nem kell, ne tartsanak úriszéket, a költségek kímélése miatt". Az 1843 júniusi úriszékre az igazgató három táblabírót, a szolgabírót és esküdtjét hívta meg; a jegyzői teendőket az uradalmi ügyész látta el.

13 s 1845 májusában az abonyi közuradalmi ügyész tudatta az uradalmi gyűléssel, hogy a vármegyei tiszti főügyész június 30-án úriszéket kívánt tartani „a Decretum felolvasása végett". A gyűlés azzal a megbízással küldött egy közbirtokost és az ügyészt Pestre, hogy ne csak a decretumot olvassák fel, hanem rendes úriszéket tartson a főügyész. A küldöttség nem járt sikerrel, mert a főügyész más határnapot nem tudott kijelölni, „rendes úriszék előkészítésére ez az idő pedig már rövid". A közuradalom erre az úriszék elhalasztását kérte a főügyésztől. Ezt meg is kapta, az új határidő szeptember 18. lett. Az úriszéken — a főügyészen kívül — három táblabíró vett részt. Októberben — a remanenciális földek ügyében — újból úriszéket tartottak. Erre az uradalmi jegyző hívta meg a három táblabírót, a szolgabírót és esküdtjeit. Megfigyelhető, hogy mindig ugyanazokat a táblabírákat hívták meg.

136 Minden esetben a köz- vagy kisgyűlés intézkedett az úriszéktartás költségeiről, amelyek az élelmezési, ellátási kiadásokból és napidíjakból tevődtek össze. Az 1790 áprilisi tiszolci közgyűlés az úriszéki költséget a mezőváros lakói által a favágásért fizetett pénzekből, a legale testimonium napidíjait a közös pénztárból fedezte. A hanusfalvi közgyűlés 1813-ban a törvényes bizonyságnak 30 Rft, a jegyzőkönyvvezetőnek 5 Rft napidíjat szavazott meg. Az abonyi közuradalom 1821-ben az úriszékek költségei miatt panaszkodott. Az elnök 10, a főszolgabíró 10, a fiscalis 10, az esküdt 4 aranyat kapott, az élelmezés és tartás egy napra 50 Ft-ba került.

13 7 1837 áprilisában az uradalmi igazgató jelentette az abonyi generális congregatiónak, hogy az úrbéri rendezés miatt úriszékeket tartani, ezek körülményeit pedig előre rendezni kell. A közgyűlés utasította a direktort, hogy hívja össze a közbirtokos urakat és „az uradalom nevéhez méltó, a körülményekhez mért napidíjakat" állapítsanak meg. A direktor előre tájékoztatta az ülést, hogy a várható úriszékek tartása nem kevés költséggel jár. A kiadások pótlására a közuradalom az uradalmi bérlőktől kért külön pénzt. Az elnök napidíja 10, a táblabíráké 8, a tiszti ügyészé 8, a szolgabíróé 8 Ft volt. összesen 325 Ft napidíjat fizettek ki egyetlen úriszékért; az élelmezés naponta és személyenként 5 Ft volt.

138 Az 1840 áprilisi úriszék három napig tartott, a 14 személynek fejenként 10 Ft, összesen 420 Ft napidíjat fizettek ki a közuradalmi pénztárból. Az ellátás 780 Ft-ba került. 1842-ben történt, hogy Rutkay János c. táblabíró a felajánlott napidíjat nem 1J $

Uo. 1840. mára 8. No. 35.; 1842. ápr. 24. No. 64.; 1843. jún. 15. No. 57. IJ6

Uo. 1845. máj. 25. No. 49.; okt 12. No. 91.; 1846. márc. 22. No. 9.; Feltehetőleg a nem nemesek által nemesi javak birtoklásáról szóló törvénycikket akarta a főügyész felolvasni. 137

OL, P 1202. (Tiszolci közbirtokosság.) 1790. dec. 5.; OL, P 89. (Dessewffy család) 11. tétel. 1813. máj. 25. No. 12.; OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1821. máj. 27. No. 2.; 1823. jún. 21. No. 1-3. ,3,

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1837. ápr. 24. No. 54.; jún. 11. No. 74/1; jún. 18. No. 78.; nov. 12. No. 151.