Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

132 Kállay István uradalmi hivatalban (igazgatóság, tiszttartóság) hallgatták ki őket. Alkalmazták a tanúk és felek szembesítését. A vallomást csak sommásan jegyezték be a jegyzőkönyvbe. Uradalmi tiszt általi tettenérés esetén tanúkra nem volt szükség. Az eljárás során általában a felperesnek kellett tanúkat állítani bizonyításra. A közbirtokosság által kiszabott büntetések meglehetősen sokrétűek. 2—24 órai árestomot, tömlöcöt, 12—15—24 pálcát, 6 virgácsot, a templomnak vagy az uradalmi közpénztárnak - esetleg a tűzipénztárnak - fizetett 5-30 Ft-ot látunk. Megszégyenítő büntetés a megkövetés, az ülés előtti (esetleg kemény) megpirongatás, a megdorgálás, a megintés és a „nyilvános büntetés". A tilalom ellenére tartott állatokat, a bevitt árukat, tárgyakat elkobozták, elpusztították, a hamis mértékeket megsemmisítették. Súlyosabb esetben alkalmazták a kibecsültetéssel összekötött kitiltást (helybeli születésűvel szemben sohasem), a kicsapatást, tisztségviselők esetén a hivatalból való elcsapást. A büntetés végrehajtásáért a direktor, az ügyész, az actuarius vagy az ezzel megbízott közbirtokos felelt. A direktor jogköre különben elég kiterjedt: saját ítélet alapján is hajthatott végre büntetést. Ha valamelyik közbirtokos a saját birtokán a büntetés végrehajtásának ellenszegült, a közuradalom a vármegyéhez fordult.

12 8 Az 1836: XVIII. te, intézkedett a vásári bíróságról. A közbirtokosság — a szabad királyi városokhoz hasonlóan

12 9 — azonban már ezt megelőzően is ismerte ezt a speciális bíráskodást. Az abonyi közuradalomban 1821-ben működött & piac- és vásárbíró, akinek feladata a beszedett díjak Összegyűjtése és az igazgatónak átadása, a „hibák megakadályozása és eltávoztatása", a rend fenntartása. A kisgyűlés az egyes vásárok alkalmával a vásárbíró mellé 2 közbirtokost vagy uradalmi tisztet állított.

130 1836 után a vásári bíróság élére Paraitz Antal levéltáros került, bírótársa a közuradalom kasznára lett. Hatásköre kiterjedet a vásár ideje alatt előadódó polgári kereseteken túlmenően a büntető ügyekre is (ennyiben tért el a fenti törvénycikktől). A vásári bírósági eljárás szóbeli volt, ami nem zárta ki, hogy külön hiteles jegyzőkönyvet vezettek. A vásári bíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nem volt, legfeljebb - ez nagyon ritkán történt meg — a közbirtokossági köz- vagy kisgyűlésnél lehetett panasszal élni.

13 * 1. Úriszék Külön úriszéket a közbirtokosság ritkán és akkor is csak megyei parancsra tartott. Az ügyeket — elsősorban költségkímélés miatt — inkább a köz- és kisgyűlés elé vitték. Az 1820-as évektől megfigyelhető, hogy a sok elkülönítési, tagosítási és arányosítási ügy az úriszékekről csaknem teljesen kiszorította a büntető és polgári ügyeket. Az előbbieket az uradalmi tisztek vagy hivatalok (igazgatóság, ügyészség, tiszttartóság stb.) vagy a szolga118

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1822. szept. 29. No. 2.; 1824. márc. 7. No. 3.; 1834. jún. 22. No. 76. l29

Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686—1708. Budapest, 1962. 50. p. Kállay István: A székesfehérvári vásári bíráskodás 1688-1790. (Fejér megyei Történeti Évkönyv. 5.) 1971. 103. p. 130

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1821. szept. 16. No. 3.; okt. 7. No. 6. 131

Uo. 1838. nov. 25. No. 96.