Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
112 Kállay István • uram adja át a templom-pénztárat". A kisgyűlés szerint nem kellett a pénzt, hanem csak a számadást adnia. A közgyűlési határozatok megtartását egyébként a községektől megkövetelték. A városi és a községi bírókat a legkeményebb fenyíték mellett kötelezték erre. 61 Van olyan tárgykör, amely néhány közbirtokosságnál a kisgyűlés hatáskörét meghaladta. Ilyen pl. az uradalmi hajdú állítása és fizetése, mivel erre „a főgyűlésen kívül a kisgyűlésnek hatalma nincsen." Ugyancsak a generális gyűlésre halasztották 1823-ban a szőlősgazdák boraira való szerződés megkötését. Nem osztotta fel a kisgyűlés saját hatáskörében 1824-ben az abonyi kaszálókat. A közgyűlés határozata szerint azután legeltetésre használták. Ugyancsak meghaladta a kisgyűlés hatáskörét a mészárszék bérbeadása. 62 Találkozunk a közbirtokosságoknál a birtokigazgatásban országosan ismert tisztiszékkel. Az abonyi tisztiszék pl. 1787-ben vizsgálatot folytatott a lakosok életéről, gazdálkodásáról. A tisztiszék tagjai az uradalmi tisztek közül kerültek ki. Amennyiben a számadások felülvizsgálatával foglalkoztak, cenzurális széknek nevezték. Ilyen széket tartottak pl. 1823 márciusában, amikor a tószegi helységi számadásokat cenzurálták. Soknak találták a fahídra fordított összeget, és elrendelték, hogy téglát szerezzenek be és abból építsenek kőhidat. Az 1836. április 24-i közgyűlés előtt szerepelt a cenzurális széktől felterjesztett három ügy: a subarendáció megtiltása, az abonyi orvos kert-taksájának emelése és a paládicsi sziget és halászat jövedelmének az abonyihoz csatolása. 63 A közbirtokossági tisztségviselők élén az igazgató, főigazgató (director) állt, ül. helyettese az aligazgató. A Lukács családban ismeretes a tagosztályi igazgató, az Újhelyiben a família bírája funkció. 64 Az igazgatót meghatározott időre, általában 2-5 évre választotta a közgyűlés. Kivétel a Latinovits család, ahol kinevezték. Az igazgató, főigazgató hatalmát a kisgyűlésen is megerősítették. 65 Az igazgatókat az ülnökök (assessorok) segítették. Az igazgató feladata volt a közgyűlés összehívása, a napirend összeállítása, kisgyűlés egybehívása halaszthatatlan ügyek esetén, az épületek felügyelete, javíttatása, fenntartása (új épületek építése a generális gyűlés határozatától függött), a bérbeadás ellenőrzése, a cselédek felügyelete, a határok 3 évenkénti megújítása, a falusi bírák számadásainak cenzúrája, ügyvédállítás. De a fődirektorra bízták 1824-ben az abonyi szálló felékesítését: az orchester elkészítését, egy nagy, egy közép és egy kisebb csillár, oldal-gyertyatartók, kalaptartók beszerzését, ülőpadok beállítását. 66 Fontos funkció volt a szintén a közgyűlés által választott főfelügyelő. Feladata elsősorban a gazdálkodásnak, az úrbéri szolgáltatások teljesítésének az ellenőrzése. 6 i Uo. 1821. ..ov. 25. No 8.; 1822. ápr. 24. No. 4.; okt. 26. No 6. 62 Uo. 1821. okt. 28. No. 2.; 1823. márc. 9. No. 2.; 1824. júL 4. No. 2. 63 Uo. 1. tétel. 1787. okt. 4.; 12. tétel. 1823. márc. 9. No. 5.; 1836. ápr. 24. No. 42. * 4 OL. P 479. (Lukács család) B. III. 9. 27. téteL 1850. dec. 1. No. 19. Újhelyi család levéltára (P 692.) 3. tétel 1826. ápr. 13. * s OL. Latinovits család levéltára (P 448.) 1817. OL. P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1823. ápr. 24. No. 1.; 1824. szept. 29. No. 1. 66 OL. P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1821. máj. 27. No. 12.; 1822. dec. 15. No. 5.; 1824. szept. 29. No. 25.
