Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
110 Kállay István György és Mihály napkor) ülésezett. A hanusfalvi compossessoratus évente egy-két alkalommal — de akkor több napig —. A sajókazai közbirtokossági közgyűlés „rendes összejövetelül meghatározott határnapja" január 8., a tiszolcié december 6. Az ülésen az igazgató vagy a legtekintélyesebb közbirtokos elnökölt, mint Hanusfalván a gróf Dessewffyek. Az ülésekről jegyzőkönyv készült, amelyet mindenki aláírt. A közgyűlésen a közbirtokosság tagjainak vagy meghatalmazottjuknak a megjelenés kötelező volt. A távollétet igazolni kellett. „A közuradalmat illető dolgok rendes folyamata azt kívánta, hogy az özvegy közbirtokos asszonyságok is tudjanak róluk." Ezért őket az ülésekre meghívták. Megállapítható, hogy a köznemesek mindig személyesen mentek el, a főrendűek gyakran csak képviseltették magukat. Kivételt jelentenek a Dessewffyek, akik minden közgyűlésen személyesen vettek részt. A jegyzőkönyv a megjelenteket „közbirtokos urak"-nak titulálja. A nagyobb létszámú közbirtokosságnál előfordult, hogy a tagok részenként, ezen belül áganként képviseltették magukat. Pl. a tiszolci compossessoratus közgyűlésén a Nyáry és a Kubinyi rész, illetve az előbbin belül a Révay, Bossányi, Jósay, Orczy, Okolitsányi és Huszár ág; a Kubinyi részen belül a Bobrovnyik és Demjénfalviág. 52 A közbirtokosokon kívül meghívottként részt vehettek uradalmi tisztek (tiszttartó, kasznár) és ügyvédek is. Abonyban láttuk a postamestert, Kövecsesen a zálogosokat a megjelentek között. Különleges súlyt adott a közgyűlésnek a szolgabíró és egy esküdt megjelenése, akiket ilyenkor legale testimoniumnak (testimonium articuli) neveztek. A közgyűlést ilyenkor sedes dominalismk hívták, de ez nem jelenti azt, hogy csak bíráskodással foglalkoztak. 53 Az ülés az előző jegyzőkönyv felolvasásával kezdődött. Az ügyeket ülésenként újrakezdődve számozták, kivéve az abonyi közbirtokosságot, ahol a sorszámok folytatólag haladtak. Ha valamilyen kérdést szavazással kellett eldönteni, vagy tisztségviselőket választani, a voksolás nem a birtok, hanem a regálékból való részesedés szerint történt. Baj csak ott volt, ahol valaki a regálét nem egyedül, hanem közösen bírta. 54 Az ülések rendszerint előre meghatározott napirendié igen sokrétű, — fontossági sorrendben - mégis három nagy kérdés köré lehet csoportosítani: 1. A közös jövedelemről szóló számadások megvizsgálása. 2. A közbirtokos urakat érintő ráták kiosztása. 3. A közös uradalmat (uradalmakat) illető tárgyak. Az abonyi közbirtokosság 1821. május 27-i ülése pl. 1-21. napirendi pontot tárgyalt. Az ülés célja: mindennemű dolgok elvégzése, a több kisebb-nagyobb részekre osztott birtokok mineműsége, az uradalom közös jövedelmei és épületei, az uradalmat illető helységek és puszták határa és a jobbágyok által előadott tárgyak. Közelebbről ez a következőket jelentette: egy proportionális per elkezdése, a földmérés költségei, ugarföldek kukoricaföldként való kiosztása (taksa megállapítása), foglalások, csatornaépítés a paladicsi réten, az inokai-kécskei vámkiváltság megszerzése (vendégfogadó építése a 52 OL. P 1202. (Tiszolci közbirtokosság.) 1785. dec. 1. OL. P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1825. dec. 14. No. 170. S3 OL. P 86. (Dessewffy család) H. I. 39. No. 1. Hanusfalva 1800. máj. 5. OL. P 89. (Dessewffy család) 11. tétel. Hanusfalva 1793. mára 4.; 1813. máj. 25.; 1821. jún. 7. S4 OL. P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 1832. okt. 15.; 12. tétel. 1863. ápr. 24. No. 12.
