Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: Az iratfényképezés a Magyar Országos Levéltárban, 1899–1974 / 79–93. o.
86 Borsa Iván A filmtárban őrzött filmekhez kezdettől fogva ún. filmjegyzék készült, amely a raktározás rendjében mutatja be az elkészült mikrofilmeket. Ehhez kapcsolódott egy alfabetikus kartoték, amely vegyes szinten és meglehetős következetlenséggel adott tájékoztatást arról, hogy milyen fondot, állagot, sorozatot stb. hol (melyik tekercsekben) kell keresni. Miként a Levéltár többi nagy egységéről (a mai szekciókról) az 50-es években sokszorosításban alapleltáruk napvilágot látott, így jelent meg a Filmtár alapleltára is az 1953. június 30-i állapotot tükrözve. 48 A filmtár dolgozói azonban nem tudhattak lépést tartani gyorsan növekvő állományuk alapleltározottságával, s az 50-es évek második felében megalkotott nyilvántartási rendszerbe (szekció—levéltár—fond—állag) sem tudták beilleszteni a filmtár összetett (már 15 országból és majdnem számtalan levéltártól verbuválódott) anyagát a meglevő segédletekkel. Új filmtári nyilvántartási rendszer elengedhetetlenné vált. 49 Az új nyilvántartási rendszer továbbra is támaszkodott a kezdettől vezetett filmjegyzékekre, de alkalmazta a filmtár anyagának felépítésénél is a Levéltáron belül kialakított új nyilvántartási rendszert, s azt más levéltárak és intézmények esetében is igyekezett alkalmazni. Természetesen nem hagyta figyelmen kívül azokat a sajátosságokat sem, amelyek a mikrofilmtár jellegéből és gyarapodásának az eredeti iratanyag növekedésétől eltérő módjából fakadtak. — A filmtár anyagának felépítése (tektonikája) aszerint alakult, hogy hol őrzik a mikrofilmen levő eredeti levéltári anyagot. A nyilvántartás tehát országonként, országon belül levéltári intézményenként (ezek hierarchikus rendjében), intézményeken belül pedig az azok által kialakított tektonika rendjében mutatja meg az érdeklődőnek, hogy egy ország valamelyik levéltárának (vagy más gyűjteményének) mely fondjából vagy állagából (erősebb tagoltság esetéri még mélyebb szintű egységéből) van-e valami mikrofilmen az Országos Levéltár mikrofilmtárában. Ez a kartoték-nyilvántartás (amit egy azonos adatokat tartalmazó törzsszám szerinti nyilvántartás egészít ki) azt mutatja meg, hogy a keresett fondból vagy állagból milyen évkörbeli anyag van mikrofilmen, a mikrofilm a filmtár mely dobozaiban található, s mennyi az állagról készített felvételek össz-száma. A nyilvántartási rendszer formailag igazodik a többi szekció nyilvántartási rendszeréhez. Az ugyancsak a kezdetek óta vezetett alfabetikus kartotékmutató csupán jellemző vezérszavak feltüntetésére szorítkozik, amiket nemcsak a törzsegységek címéből, hanem ennél mélyebb szintről is kiválaszt. 50 — Ez a nyilvántartási rendszer alkalmasnak bizonyult arra, hogy a későbbi évek jelentősen megnövekedett gyarapodását is zavartalanul fogadja. Bár a Micro-Jumma 1948-ban történt beszerzése és 1951-től két műszakban történt üzemeltetése 5 í egy csapásra többszörösére növelte a fotoműhely felvételezési kapacitását, az 1950-es évek végére ez sem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, az Országos 4 t Ih Bálint: Filmtár. (Levéltári alapleltárak L, Országos Levéltár 9.) Budapest, 1954. 227. 49 A mikrofilmező részleg vezetését 1958 januárjában az érdemes alapító IIa Bálinttól a jelen sorok írója vette át. 50 A Filmtár 1959. január 1-i helyzetét tükrözi a Magyar Országos Levéltár fond- és állagjegyzéke 1. kiadás (Budapest, 1960) 2. kötet 69-166. lapjain közzétett fond- és állagjegyzék. A Filmtár évi növekedéséró'l 1965-ig a Levéltári Szemle részletesen beszámolt, 1966-tól azonban csak a külföldi levéltári anyagról készült évi filmgyarapodást mutatja be és közli az évi növekedés számszerű adatait. sl OL-Y 7-1951-40.
