Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: Az iratfényképezés a Magyar Országos Levéltárban, 1899–1974 / 79–93. o.

84 Borsa Iván Az országos levéltári mikrofilmezés első szakaszában készült felvételek teljesítették a biztonsági film feladatát. Kb. 3000 olyan oklevél formahű másolatát tartották fenn, melynek eredetije a háborús események áldozata lett. A szlovákiai levéltárak anyagáról készült felvételek között is vannak olyanok, amelyek elpusztult eredetiek immár egyetlen másolatai. A Magyar Nemzeti Múzeum épületében elhelyezett biztonsági filmek is szenvedtek ugyan károsodást, de a szerencsének köszönhető, hogy a tönkrement filmek mind eredetiben megmaradt oklevelekről készültek, így később pótolhatók voltak. Budapest ostroma alatt az épületbe beszállásolt katonaság az alagsorban levő fotoműhelyt is igénybe vette,

3 7 így érthető, hogy a műhely felszerelése súlyos károkat szenvedett. Ennek ellenére 1945 végén az asztali felvevő, a nagyító és a lemezes felvevő üzemképes volt és folyamatban volt az eltűnt Kontophot asztal pótlása is. Ugyanakkor a nyersanyagkészlet igen tekintélyes volt, mert 8700 méter dokumentfilm és 12 200 darab 21 X 30 cm-es fotópapír maradt, s volt 4400 felvételhez elegendő 11 tekercs Kontophot papír is, bár a tekercsek megsérültek.

3 8 Az 1947 februárjában megkötött párizsi békeszerződés értelmében Magyarországnak ki kellett szolgáltatnia az Illyrische Hofkanzlei és az Illyrische Hof deputation iratait Jugoszláviának, és ugyanez volt várható a garamszentbenedeki konvent Esztergomban őrzött levéltárát illetően is. 1947-ben sor került a műhely felszerelésének kiegészítésére, az alagsori helyiség helyreállítására, így megkezdődhetett az említett állagok felvételezése.

39 1948. június 22-én befejeződött a garamszentbenedeki iratok felvételezése. Ez volt az első levéltári fond, amelyet a Levéltár teljességében filmre vett.

40 1948 őszén helyszíni kiszállás keretében megkezdődött a veszprémi egyházi levéltárak középkori anyagának filmezése,

41 amit követett a zalavári, a szombathelyi és a győri egyházi levéltárak anyaga. A mikrofilmezés tehát 1947 után a régi keretekben folyt a változott viszonyoknak megfelelően részben módosult célkitűzésekkel. Az Országos Levéltár az eddig ismertetett eredményeket saját erőből, a hazai piacon elérhető technikai felszereléssel érte el, támaszkodva a rendelkezésre álló nemzetközi levéltári szakirodalom témára vonatkozó cikkeire. Fontos változást eredményezett e téren Jánossy Dénes főigazgató 1947-i külföldi tanulmányútja. A tanulmányút során megismert félautomata kamerák és 30 méteres filmtekercsek impresszionálhatták Jánossyt, mert hazatérte után intézkedéseket tett ilyen felvevő berendezés beszerzése és egy korszerű fúmtár berendezése érdekében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1948. február 19-én engedélyt adott a Jánossy által Párizsban kiválasztott Micro-Jumma elnevezésű félautomata felvevő beszerzésére, s a kamera októberben már működött az épület földszintjén addigra átalakított új műhelyben.

42 A Minisztérium által rendelkezésre bocsátott nagyobb összeg (80 000 forint) lehetővé tette egy francia gyártmányú Photoza olvasókészülék és 16 000 méter film 31 Jánossy Dénes: Budapest ostroma és az Országos Levéltár. LK 1946, 9. 3 8

OL-Y 7-1945-237. 39

OL-Y 7-1947-89. 4

°ÓL-Y 7-1948-391. 4 'ÖL-Y 7-1948-452. 42

OL-Y 7-1948-319, OL-Y 7-1949-26, OL-Y 7-1949-266.