Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: Az iratfényképezés a Magyar Országos Levéltárban, 1899–1974 / 79–93. o.

BORSA IVÁN AZ IRATFÉNYKÉPEZÉS A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN 1899-1974* Pauler Gyula főlevéltárnok 1899. évi levéltárépítési programtervében szerepel először az igény olyan helyiségre, „akár a palláson", ahol fényképezni, pecsétvázlatot készíteni lehet.

1 A következő adat 1904-ből maradt ránk, s azt tanúsítja, hogy az Országos Levéltár szerette volna, ha saját fényképező műhellyel rendelkezik. Egy pecsétpacskolat rendelése kapcsán említi Horváth Sándor fogalmazó előadói tervezetében, hogy „az Országos Levéltárnál jóval kisebb rangú külföldi levéltár fényképező és pecsétpacskoló intézetet állított fel".

2 Még ez évben az említett tervezetet kiadványozó Óváry Lipót főlevéltárnok engedélyt kért a Belügyminisztériumtól fényképészeti és pecsétpacskoló műterem létesítéséhez.

3 A belügyminiszter az elvi engedélyt ugyan megadta azzal, hogy a Levéltár a részletekre nézve tegyen előterjesztést,

4 de úgy látszik, hogy a kérdés nem maradt napirenden. Az új épületben —Pauler eredeti elgondolását tükrözve -, a legfelső emeleten épült egy fotoműhely,

5 de ez 1945-ig a Hadilevéltár kezelésében volt, majd nem állították helyre. Felmerült fotoműhely szervezése az Országos Magyar Gyűjteményegyetem keretében is. 1923-ban, a központi gazdasági hivatal szervezésekor szóba került közös „fényképező terem" és könyvkötészet létesítése,

6 de ezt nem fogadták el. Nem valósult meg Kapossy János allevéltárnoknak az az 1926 elején tett javaslata sem, hogy a Gyűjteményegyetem keretében olyan központi „fényképészeti laboratóriumot" létesítsenek, amely az intézeteknek dolgozik, s önmagát tartja el.

7 Az 1920-as években az Országos Levéltár a szükségessé vált fényképezési munkát a Hadilevéltárnál, az állami térképészeti intézetnél *Az Országos Levéltár fennállásának százéves évfordulója alkalmából készült tanulmány. 'OL-K 148-1907-14-166,1899-1389 iktm. (1024/1899. OL sz. felterjesztés.) s

OL-Y 1-1903-1-179, 1904-552. 3

OL-Y 1-1904-1-291,1904-1632. 4

Uo.,92062/elal904. s

OL-Y 1-1933-101, 1928-817. - Döry Ferenc 1914 júliusában a HHSTA fényképészeti berendezését tanulmányozta. (Századok 1924,413.) 6 OL-Y 1—1923-88 alatt levő egyik tervezet végén piros ceruzával írt megjegyzés. 7 Kapossy javaslatát Döry Ferenc igazgató nem támogatta, mert ha a központban (Nemzeti Múzeum) lenne elhelyezve, távol lenne az OL-tó'l, s aggályos volt a tekintetben is, hogy a műhely önmagát el fogja tudni tartani. - OL-Y 1-1927-390.