Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Sulitková, Ludmila: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András kancelláriájának működése és személyzete : Historické študie, XXV., 1981. 175–214 / 35–78. o.
40 Lüdmíla Sulitková azok minden kétséget kizáróan III. András királyi kancelláriájában keletkeztek. A fennmaradó 70%-ból 4,6%-ot tesznek ki az oklevélnyerő révén keletkezett oklevelek. A maradékot azok az eredeti oklevelek jelentik, amelyek készítőjét a vizsgált anyagban csak egyszer sikerült azonosítanunk, s így annak megítélésében, hogy a kancelláriai vagy az oklevélnyerői környezetben készült oklevelekről van-e szó, fő támpontul a stilisztikai és tartalmi-tárgyi elemzés szolgált; a grafikai elemzés eredményei csupán kiegészítő jellegűek voltak. A már említett 27 írnok közül, akik kétségkívül az uralkodói kancelláriához tartoztak, mindössze egynek sikerült nevét is felkutatnunk (Benedek királyi titkárét), a többieket csak siglákkal tudtuk megjelölni. 22 Közülük tizenhat a privilégiumok kiállítására szakosodott, és ezek közül a királyi kancellária szolgálatában hosszabb időt eltöltött négy írnok egyúttal a legaktívabb kancelláriai írnokok közé tartozott. 23 További két írnok egyformán készített privilégiumokat és Nos-típusú okleveleket, míg a legegyszerűbb oklevélformák elkészítésében kilenc írnok vett részt. Az uralkodói kancellária személyi állományát vizsgálva (vizsgálatunkat kizárólag a kétségkívül kancelláriai írnokokra korlátozva) a legnagyobb számot III. András uralkodásának első két évében sikerült kimutatnunk, 24 amikor is egy időben, egymás mellett 16 írnok működött. Az utolsó években számuk mindössze hétre csökkent. 2 5 A pecsétek és a pecsételés A privilégiumokat következetesen 26 selyemzsinóron függő, 21 viaszból 2 * készült kétoldalas uralkodói felségpecséttel látták el. III. András oklevelein aranybullát nem talál12 A jeleket az uralkodó nevének kezdőbetűjéből alkottuk, a római szám a magyar királyok közt az azonos nevűek megkülönböztetését, egymásutániságát jelzi, az arab szám pedig az egyes írnokok kronológiai besorolását hivatott feltüntetni. 13 Az egy írnok által elkészített oklevelek legnagyobb száma: 11. 24 Ez természetes jelenségnek tekinthető, amely az adott korban készült oklevelek nagy számával függött össze. (Vö. 81. sz. jegyzettel.) as A korábbi uralkodók kancelláriáival való összehasonlításhoz mindössze IV. László kancelláriájának személyi állományáról áll rendelkezésünkre adat, ott párhuzamosan 12 jegyző működött (ld. Sebének,!.: Ceskoslovenská diplomatika, 1. köt. - egyetemi jegyzet, Praha 1965,118.). Esetükben azonban csak az írnokokról van szó, a szövegező jegyzőket nem vettük figyelembe (1. az alábbiakban!). af Csupán a privilégium formájában készült 1298-i (jól. 23—dec. 31.) hamisítvány, CAC, 10 192. sz., OPSA, Lad. Y, no 57. esetében nem készült egyáltalán pecsét, minthogy hiányzik a plica és az oklevélen máshol sem találjuk a pecsét nyomát. Néhány jelentősebb privilégium tartalmának hitelét volt hivatva növelni a jelentősebb országos tisztviselők pecsétjeinek oklevélre való függesztése is. 1 'Csupán az 1291. szept. 11-én kelt hamisítványon függött a pecsét pergamencsíkon, ma azonban a pecsét hiányzik. (CDP, 7, 182. sz. - §OBA - Levöfca—Lőcse. A szepesi káptalan magánlevéltára. Ser. I. f. 1. no 3.) 26 Kivételes esetben, mint például az 1293-ban (júl. 23. előtt) kelt oklevélen a pecséttöredék színe oxidált zöldesbarna színű (kiadatlan. §QKA, Banská Bystrica-Besztercebánya, Priehr. I., bl. 1, f. 1. no 3.) (Lásd az alábbiakban!) Szentpétery megemlít olyan esetet is, amikor a függőpecsét vörös viaszból készült, ezzel azonban kutatásunk során nem találkoztunk. - Szentpétery: Oklevéltan 115.
