Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 43. (1980) No. 1–2 / 318–319. o.

318 Folyóiratszemle (D. WEBER-M. POLLEN) Szövetségi levéltár, Baden-Württemberg, Bayern, Hamburg, Hessen, Nie­dersachsen, Rheinland-Pfalz. - A rövid beszámolók nemzetközi részében találjuk a. Bartók-év keretében Budapesten 1981. szept. 6-11. között megtartott zenei könyvtári, levéltári, dokumentációs közpon­tok és hangarchívumok szövetségeinek közös gyűléséről közölt beszámolót. - Az évfolyamot az 1977. és 1978. évek levéltári bibliográfiájának 1. közlése zárja. F. Kiss Erzsébet THE AMERICAN ARCHIVIST Editor: Society of American Archivists, Vol. 43. (1980) No. 1. Maynard J. BRICHFORD, az Egyesült Államok Levéltáros Társasága 1979—80. évi elnökének bevezetője után hosszabb cikket olvashatunk Larry J. HACKMAN tollából, amely beszélgetés a The American Archivist szerkesztőjével. A beszélgetés témája a történelmi források megőrzésével és feltá­rásával kapcsolatos országos program végrehajtása. A programot 1978-ban hirdették meg. - Ugyan­ezzel a - NHPRC-nek rövidített - programmal foglalkozik F. Gerald HAM, mégpedig annak a hatásáról az egyes államok levéltári tervezésére, külön felsorolva a levéltári tervezés elhanyagolt területeit. — Fredrika J. TE UTE cikke a történelmi források kiadásának módjával foglalkozik, historiográfiai szem­pontból vizsgálva a kiadás módszertanát, megemlítve a vezető politikusoktól származó iratok kiadásá­nak és hozzáférhetővé tételének ideológiai és politikai vonatkozásait is. - Linda J. HENRY a speciális levéltárak begyűjtési politikájával foglalkozik, többek között az élő személyek, mint történelmi forrá­sok problémáit is érintve. Említésre méltó, hogy a szerző a National Council of Negro Women (Néger Nők Országos Tanácsa) által szervezett National Archives for Black Woman's History (Feketebőrű nők történetével foglalkozó országos levéltár) levéltárosa. - Richard H. LYTLE cikke a proveniencia és a tartalmi mutatózás összefüggéseit, a tárgyak visszakeresésének módját vizsgálja. No. 2. Richard J. BAZILLION a kanadai miniszteri és kormányiratok hozzáférhetőségével foglalkozik, s kifejti a konzervatív és liberális pártok egymástól különböző véleményét ez ügyben. Trudy HUSKAMP PETERSON az Egyesült Államok 1966-ban hozott Freedom of Information Act-hoz (az információ szabadságáról szóló törvény) 1974-ben csatolt két kiegészítést bírálja, amelyek a szerző szerint hátrá­nyosak a kutatás és a magánemberek jogai szempontjából. A két kiegészítést Ford elnök megvétózta, de a kongresszus az elnöki vétóval szemben törvényerőre emelte. A szerkesztőség megjegyzése szerint a cikk a szerző magánvéleményét tartalmazza, nem a szerkesztőségét. - R. Joseph ANDERSON cikke a szövetségi közjóléti hivatal jelentéseinek forrásértékét vizsgálja. Ezek a vizsgált személy nevét, korát, lakhelyét, jövedelmét és munkahelyeit tartalmazzák. Az amerikai levéltárosok nagy többsége igen értékes forrásnak tartja, s úgy tűnik, hogy fokozatosan hozzáférhetővé teszik a kutatás számára. — Eva S. MOSELEY a „New Women's History" forrásaival foglalkozik. Ez egy magát haladónak nevező nomozgalmi irányzat, amely a nők történetével foglalkozik és többszáz levéltárban igyekszik a nők történetére vonatkozó adatokat gyűjteni. A szerző igyekszik e feminista jellegű „nő-történet" témáit meghatározni, melyet a modern társadalomtörténet fontos és hasznos ágának tart. — A közölt kis hírek közül kiemelkedő az új hágai levéltári épületről szóló. Az új levéltári épületben (rajzát is közük) hat intézmény talált helyet 1979. dec. 15-én: 1. az állami levéltár, 2. a magánlevéltárak központi regiszte­re, 3. az ikonográfiái hivatal, 4. a központi genealógiai hivatal, 5. a genealógiai és címertani társaság és 6. a levéltárosképző iskola. Borosy András

Next

/
Thumbnails
Contents