Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - IRODALOM - Komjáthy Miklós: Hervay, Ferenc L., 800 Jahre Abtei Zirc: 1182–1982. Ein kurzer historischer Überblick. (In: Analecta Cisterciensia. Annus XXXVIII–1982. Roma, Fasc. 1.). Die Geschwister der Heiligen Hedwig in Ungarn. (In: Archiv für schlesische Kirchengeschichte. Band 40. Hildesheim, 1982 / 311–313. o.

Irodalom 311 levéltári szervezetet mutatta be, az evangélikusok részéről pedig Vető Bélától kaphattunk áttekintést az Evangélikus Országos Levéltár anyagáról. Végül a hozzászólók beszámoltak a baptista, unitárius, görög katolikus, zsidó levéltárak munkájáról is. A szép kiállítású, orosz, német, angol rezümével kiegészített kiadvány bizonyára érdeklődésre tart számot a különféle levéltári területeken dolgozók körében. A tervek szerint a következő füzet az állagvédelemmel, a harmadik pedig a levéltárak gyűjtőterületi munkájával foglalkozik majd, és a Szekció programjának megfelelően a leginkább aktuális kérdésekről ad összefoglalót. Dóka Klára HERVAY, FERENC L.: 800 JAHRE ABTEI ZIRC: 1182-1982. EIN KURZER HISTORISCHER ÜBERBLICK (In: Analecta Cisterciensia. Annus XXXVIII1982. Roma, Fase. 1.-211.) HERVAY, FERENC L.: DIE GESCHWISTER DER HEILIGEN HEDWIG IN UNGARN (In: Archiv für schlesische Kirchengeschichte. Band 40. Hildesheim, 1982. 223-240. + 1 melléklet.) A két, jeles, kis tanulmányt nemcsak szerzőjük személyének azonossága, de együvé sorolja őket részben tárgyuk is. A kisebb jelentőségű, bár nagyobb terjedelmű dolgozat az átfogóbb, a nagy, magyar, cisztercita központ, Zirc nyolc évszázados történetét tekinti át, néhány szót szólván a rend többi apátságáról is. Megörökíti, egyebek mellett, a rend történetében kiemelkedő szerepet játszó apátok emlékét is. Közülük csupán az utolsó évszázad néhány főpapját említem, akik a felvilágosodás óta a rendre háruló, pedagógiai feladatok minél jobb megoldása érdekében sokat tettek. Rezutsek Antal Zircen teológiai főiskolát létesített, Supka Jeromos Pesten vásárolt egy házat, ahol nemcsak a teológiai főiskola talált otthonra, hanem ahonnan a tanárjelöltek rendszeresen látogathatták a bölcsészeti karon a szaktárgyaikból tartott előadásokat. (Addig autodidaktákként készültek vizsgáikra.) A kitűnő szervező Supka racionalizálta a rend gazdasági életét is. Békefi Rémig nagyarányú történettudományi munkásságot fejtett ki. Werner Adolf apátsága alatt új gimnáziumok épültek. Endrédy Vendel apátsága idején, a második világháború ellenére is, elmélyültebbé vált a cisztercita nevelés. A rendet az ő apátsága alatt, 1950-ben oszlatták fel. - Ez a kitűnő, kis áttekintés nem eredeti kutatásokra épült, de az eddigi feldolgozások eredményeit összefoglalva, hasznos vademecuma lesz mindazoknak, akik valamilyen vonatkozásban érintik a ciszterciták hazai történetét. így jó segítség a szerző másik, saját kutatási eredményeit szintetizáló tanulmányának megítéléséhez is. Ez az értekezés, amely Gertrúd királyné meggyilkolásával foglalkozik, tárgy választásával kapcsolatos, sajátos címét, nyilván annak köszönheti, hogy egy sziléziai, egyháztörténelmi periodikában látott napvilágot. Hervay, tanulmányának címével összhangban, vizsgálódásai középpontjába a tragikus sorsú magyar királyné és testvéreinek alakját állítja. E meráni család többségében célratörő, erőszakos, önző, még gonosztettektől sem visszariadó, kisebb részben ugyancsak célratörő, akaraterős, de minden erejüket csak nemes célok elérésére összpontosító emberekből állt. Egyik oldalon, az egykorú német forrás szerint, harcias és kemény Gertrúd királyné s fivérei, Berchtold bambergi prépost, majd kalocsai érsek, Ekbert bambergi püspök és Henrik, Istria őrgrófja, a másik oldalon Gertrúd nővére, Hedvig, Szilézia szentje, és Gertrúd s András herceg lánya, Szent Erzsébet, a magyar és német középkor egyik legrokonszenvesebb alakja áll. Arról, hogy miképp jött létre András magyar herceg és Gertrúd, VI. Berchtold, Andechs grófjának és Meránia hercegének leánya között a házasság, nem sokat tudunk. Szerepet játszhatott ebben az, hogy András 1198-ban bátyját, Imre királyt igazságtalan háborúban legyőzte s tőle megkapta az ország Dráván túli részét, valamint Horvátországot, Dalmáciát és Rámát, ily módon közvetlen szomszédjává lett Meránia-Krajna hercegének. Ez a - nyilván kölcsönös politikai érdé-