Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Szabó Miklós: 1944. március 19. történetéhez / 295–303. o.
298 Szabó Miklós tében. Az MTI portásától kérdezték, hogy hol a Rádió, mire a portás a stúdióba utasította őket." A stúdióban ügyeletes szolgálatot teljesítő Radó Árpád tisztviselőtől a németek azt kérdezték, hogy hol van a leadó állomás, mire Radó felvilágosította őket, hogy a leadó állomás nem itt, hanem Lakihegyen van, annak megtekintéséhez azonban a Posta hozzájárulása szükséges. Erre a katonák egymás között tanakodni kezdtek, hogy hol van Lakihegy, mire a sváb fiú azt mondta, hogy ő tudja s így a németek újból autóba szálltak és eltávoztak. A rádióműsor 12.35-től 14.59-ig légiveszély miatt szünetelt. Az adás 15 órakor indult volna meg a 13.45-ös elmaradt hírekkel. Miként másnap Kuzmich postavezérigazgatótól értesültünk, 15 órakor megjelent 4 német katona - minden valószínűség szerint a stúdióból eltávozottak — Lakihegyen és megszakíttatták a 15 órakor megkezdett műsort, amelyből csak a következő ment ki: „Folytatjuk műsorunkat. Híreket adunk. A következő gongütés 15 óra." A gongütés még elhangzott, de az adás akkor megszakadt. A megszakításról Lakihegy azonnal jelentést tett Kuzmich vezérigazgatónak, aki nyomban intézkedett, úgy hogy a műsor 15.40-kor újból megindulhatott, amikor a már régebben összeállított hírek bemondása megtörtént. Este 6 óra körül megjelent Náray irodájában diplomata egyenruhában az általunk régen ismert Niebelschütz német követségi attaché egy úr kíséretében, akit Niebelschütz dr. Schaub-ként mutatott be. Náray a két urat egyedül fogadta. Amint később értesültünk tőle, Schaubnak csak a Rádióra vonatkozóan volt megbízatása. Az urak bejelentették, hogy egyidejűleg fegyveres német őrség jelent meg a Stúdióban az épület biztosítására. Ez az őrség a kapubejáratot azonnal megszállta és maxc. 19-én 19 órától mára 23-án 21 óráig tartózkodott a Stúdióban. Éjjel-nappal őrszemeket állított, akik belépéskor mindenkit igazoltattak. Mint már fentebb említettük, a kormány lemondásával kapcsolatban kommüniké kiadására vonatkozó értesítést kaptunk. A kommüniké kiadása azonban mindinkább késett. Értesültünk, hogy a kommüniké szövege tekintetében nézeteltérések merültek fel a magyar kormány és a németek között. Pontos részleteket nem kaptunk, tény azonban az, hogy a kommüniké kiadása egyik terminusról a másikra halasztódott, amíg végül másnap, március 20-án végleg lekerült a napirendről, azzal, hogy megegyezés nem jött létre és majd csak az új kormány megalakulását kell nyilvánosságra hozni. A vasárnap során a kormányalakításra vonatkozó tárgyalások állandóan folyamatban voltak. Imrédy, Reményi-Schneller, és Sztójay személyével kapcsolatos hírek érkeztek. Imrédynek állítólag a németek ajánlották fel a kormányalakítást, de ő ezt elhárította azzal, hogy Quisling szerepre nem vállalkozik, ha azonban a Kormányzó Ur dezignálja, úgy rendelkezésre áll. Később Sztójay megbízatása került előtérbe, aki a délután folyamán már meg is jelent a miniszterelnökségen és arról volt szó, hogy még az este során megalakítja kormányát. Az első hírek szerint Sztójay mellett Csatay maradna honvédelmi miniszter, a többi tárcát viszont a rangidős adminisztratív államtitkárok töltenék be. Ezt a tervet azonban a németek nem fogadták el és politikai jellegű kormány alakítását kívánták. Este értesítést kaptunk Haeffler útján, hogy esetleg már az éjféli rádióhírekre közölhető lesz a Sztójay-kormány megalakulása, de legkésőbb hétfőn reggel a hivatalos lap külön számában jelenik meg. M árcius 20. hétfő A Sztójay-kormány megalakulására vonatkozó kombináció az éjszaka folyamán megváltozott. Újból Imrédy személye került előtérbe, aki azonban az elnökséget nem, de pl. Reményi-Schneller elnöksége mellett a gazdasági csúcsminiszterséget vállalná. A hétfői nap során is egyik óráról a másikra halasztódott a kibontakozás. Sajnálattal kellett tapasztalniok mindazoknak, akik Nárayval érintkeztek, hogy az események egészségileg igen megviselték. Erre vonatkozólag az ülés külön tárgysorozati pontjában visszatérünk. Náray közölte Havellel, hogy kötelességszerűen irodájában tartózkodik, hogy a hatóságok bármikor elérhessék és a németekkel is tartsa az érintkezést. Ennek tudomásulvétele alapján - miután az 4 Az akkori „felállásban" a (Bródy) Sándor utca 5—7. sz. épületkomplexum utcai részében az MTI, a Magyar Filmiroda fotorészlege, a Telefonhírmondó s különféle adminisztrációs részlegek voltak. A Rádió az udvari épületszárnyban helyezkedett el, külön portással, tudakozó irodával a földszinti bejárati csarnokban.
