Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
226 Dümmerth Dezső Heves megyében, valamint a dunavecsei uradalmat. Utódaikra nézve is egyaránt való részesedésre határozzák el magukat. Ezt a családi gyűlést 1634. április 11-én egy újabb követi, ugyancsak a szécsényi Földváry-házban. Itt úgy osztoznak Dunavecsén, hogy három részre különítve, mindegyik részre 26 jobbágy esik Földváry György, Földváry János és a Körössy-ivadékok részére. 69 Az egykori falvakból alakult szomszédos pusztákat is 3-3 részre osztják fel. A Földváryak ekkor már, anyai birtokukról a „Bernátfalvi" előnevet használják. Nem kerül természetesen osztály alá az a Bernátfy—Jeney eredetű vagyon, melyet a vak Borbála egyedül Földváry György számára kötött le. Földváry György még 1631. február 27-én megírta végrendeletét Szécsényben. Részletesen felsorolva birtokrészeit, itt ő maga is megemlíti, hogy a Jeney-javakat, valamint a Tápiószentmártonban levő 14 házhelyet 3000 forintért megváltotta, s ezek egyenes utódain kívül senki mást nem illetnek. Ingóságairól is megemlékezik. Említi ezüstjeit: 3 pártát, egy fedetlen kannácskát, 3 poharat, 1 csészét, 7 kanalat, melyek közül az egyik aranyozott, továbbá 2 arany villát, 1 török bicsak kést, 1 baltát. Szerepel még ezeken kívül 3 arany pecsétgyűrű, az egyik ezüstre metszve saját címerével, egy másik „emberképpel", a harmadik galamb képével. Hátrahagy egy páncélöltözetet, egy pallost, szablyákat, karabélyokat és puskákat, valamint három gránát subát, az egyik rókaháttal bélelt. Van még „egy könyökben vágott, viselő longis" mentéje is. Istállójában 11 ló (7 öreg és 4 fiatal kanca), 7 tehén és 4 ökör. 70 Gyermekeinek gyámjául Ráday András pest megyei alispánt és Madách Györgyöt rendeli. (Érdekes megjegyezni, hogy az elsőnek fiági egyenes leszármazottja, majd Ráday Pál és Gedeon, a másodiknak pedig Madách Imre.) Első és második felesége, Nándori Bene Anna és Szelényi Judit révén egyaránt sógorságba került ugyanis a Ráday és a Madách-családokkal. Halála 1634. április 11. és 1636. június 12. közötti időpontban következett be. öccse, Földváry János még 1645-ig élt, és Zólyom városában temették el. 71 Bene Annától öt, Szelényi Judittól egy, összesen hat felnőtt kort ért gyermeke maradt életben, akik valamennyien ősévé lettek a Tetétleni-Földváry família egy-egy lineájának. A família további alakulását a 4. táblázat szemlélteti. 1646. január 27-én Szécsényben ismét összeül a család. Ekkor már a következő nemzedék, a Körössy-ág nélkül: a néhai Földváry György felnőtt öt gyermeke. A második házasságából született András ekkor még, mint kiskorú, nincs jelen, érdekét a legidősebb testvér, Földváry János, Pest vármegye alispánja képviseli. 72 Ezen a családi gyűlésen Bene Anna gyermekei öt részre osztják maguk között az anyjuktól örökölt nógrádi Kis-Libercse birtok részeit, melyek a legifjabb, hatodik testvért nem illetik. Ezután pedig hat részre osztják fel az örökölt apai javakat: Dunavecse, Tiszajenő, Szűcsi, Oroszi, Gyöngyöshalászi és Tapioszentmárton jobbágy telkeit. „Bizonyos okokból" azonban közbirtoklásban hagyják Bernátfalvát (helyesebben itteni porciójukat), 69 Vecse, fasc. 2. 70 Eredetije: V. i., másolata Nemesi iratok, M. 39. (Vö. 53. sz. jegyzet.) 71 1646. évi osztály: Vecse, fasc. 2. 72 Vö. 67. és 71. sz. jegyzet.
