Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - KRÓNIKA - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár 1982. évi (állandó és időszaki) kiállításainak katalógusai : a Magyar Országos Levéltár Anjou-kori pecsétkiállítása, 1982. szept. 22-től / 165–199. o.

Krónika 191 84. RAIMUNDUS DE BELLOMONTE, A JOHANNITA-REND MAGYARORSZÁGI ÉS SZLAVÓNIAI PERJELÉNEK PECSÉTJE 1374 Kerek, fekete viasz függó'pecsét töredéke (40 mm). A pecsétmezőben liliom. A körirat csak töredékesen maradt meg:.,. IORATVS ... IS HVNGAR ... A pecsét a perjel 1374. szept. 8-án kelt, a rend csurgói káptalanjából kibocsátott oklevelén függ, amelyben megerősíti előde 1371-ben kelt Zenta birtokra vonatkozó oklevelét. A johannita rend a 12. században alakult meg. IV. Sándor pápa (1254-1261) engedélyével háború idején a rend lovagjai páncéljuk felett fehér kereszttel ellátott vörös köpenyt viselhettek. Nálunk többek közt Székesfehérvárott, Esztergomban, Budafelhévizen voltak kolostoraik. A betegápolást fontos feladatuknak tekintették. A budafelhevizi keresztes konvent pecsétje gyógyszeres tégelyt tartó ispotályos lovagot ábrázolt. MOL, DL 6319 85. A SZENT GYÖRGY LOVAGREND PECSÉTJE 1326 Letöredezett szélű, természetes színű viasz függőpecsétről készült másolat (75 x 60 mm). A pajzs alakú pecsét Szent Györgynek a sárkánnyal vívott küzdelmét ábrázolja. Szent György lovon ül, bal kezében pajzsot tart, jobbjában lándzsát, amelyet nyergéből kissé felemelkedve a sárkány torkába döf. Körirat: • (SIGILLUM) MILITUM /SANCT/I GEORGII. A Szent György lovagrendet I. Károly király alapította 1326-ban. A leírt pecsét a rend szabályait megállapító 1326. ápr. 24-én kelt oklevélről származik. A szabályok értelmében a rend feladata a király, az ország, az egyház védelme, a lovagi erények ápolása, a szegények istápolása, bizonyos vallási kötelezettségek betartása volt. A rendnek 50 tagja volt. A rendtagok öltözete térdig érő fekete, csuklyás köpeny volt, belsejében az In veritate iustus sum huic fraternali societati (Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt) jelmondattal. A rend jelvénye fehér mezőben vörös kereszt volt. A rend pecsétjén levő Szent György ábrázolás a 14. században jól ismert Szent György-legendán alapul, amely elbeszéli, hogy Szent György megölte a Lybiában egy tóban élő és a tóparti város lakosait félelemben tartó sárkányt, s ezzel megmentette a király leányának életét, a helybeli lakosságot pedig keresztény hitre térítette. MOL, V 8-662 (DL 40483) * A 14. század első felében a nagy tekintélyű káptalanokon és konventeken kívül kevésbé ismert és tekintélyes egyházi testületek is folytattak hiteleshelyi működést, vagyis foglaltak írásba az elébük járulók magánügyleteiről tett bevallásokat. I. Lajos király 1351. évi decretumának 3. cikkelye megtiltja, hogy a kisebb konventek birtokok elörökítéséről okleveleket bocsássanak ki. 1353-ban a király a káptalanok és konventek pecsétjeit Budára hozatta, felülvizsgálta, hogy megállapítsa hiteleshelyi jogosultságukat. A szabályozásra azért volt szükség, hogy valóban csak közismert egyházi testületekre korlátozza a hiteleshelyi oklevéladás jogát, s vele a hiteleshelyi pecsét használatának jogát. A 14. századból ránk maradtak a váradi és zágrábi káptalani statútumok és az esztergomi káptalan vísitatiója. Ezek a pecsétekről, azok őrzéséről is szólnak. A hiteleshelyi pecsét mandula (monorú) alakú vagy kerek volt, s rendszerint az illető káptalan vagy konvent egyházának védőszentjét vagy annak jelvényét ábrázolta. 13*