Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - KRÓNIKA - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár 1982. évi (állandó és időszaki) kiállításainak katalógusai : a Magyar Országos Levéltár Anjou-kori pecsétkiállítása, 1982. szept. 22-től / 165–199. o.

172 Krónika 15. Rányomott vörös viasz négyszögletes, kissé sérült gyűrűspecsét (15 x 12 mm). A pecsétmezőben magyar-Anjou címer, a címerpajzs két oldalán egy-egy liliom. Körirat: R LODOVICVS (rex Lodovicus). A pecsétet kereszt alakban felkent vörös viaszba nyomták. A bemutatott példány a király 1366. aug. 27-én Bozókon kelt oklevelén van, amelyben a szászok szebeni, meggy esi, sely ki székének megparancsolja, ne zaklassák Almakeréki Jánost és fiait Lapus föld birtokában. 16. Ugyanez a gyűrűspecsét vörös viaszba nyomva (kissé elmosódott rajzolattal) I. (Nagy) Lajos király 1375. aug. 28-án Temesvarott kelt oklevelén, amelyben Kiskovácsi Vörös Miklós ügyében perhalasztást rendel el. 17. Vörös viaszba nyomott ovális gyűrűspecsét zárópecsétként alkalmazva (12X9 mm). A pecsétmezőben magyar—Anjou címerpajzs, az idők során az ábrázolás eléggé elmosódott. Körirat: • S LVDOVICI REGIS HVNGARIE (sigillum Ludovici regis Hungarie). A pecsét a király 1370. ápr. 7-én Budán kelt, a jászói konventnak szóló parancslevelén van, amelyben Kelemen szepesi káplánt idézteti meg a király elé, 18. Vörös viaszba nyomott, letöredezett szélű, kerek gyűrűspecsét (15 mm). Koronás sisakon patkót tartó struccot ábrázol. Kereszt alakban felkent vörös viaszba nyomták. A király 1371. jan. 1-én Diósgyőrben kelt oklevelén látjuk, amelyben parancsot adott Poharas Péter fia, Miklós udvari vitéz pereinek elhalasztására. Diósgyőr volt Lajos király egyik kedvelt tartózkodási helye. MOL, DL 76897,90604, 5491,41984,41806, 64082 19. I.(NAGY) LAJOS KIRÁLY ELSŐ KÖZÉPPECSÉTJE 1352 Kerek, természetes színű viasz (53 mm). A pecsétmezőben hatos karéjban háromszögű címerpajzsban magyar-Anjou címer. Körirat: + S LODOVICI DEI GRÁCIA REGIS HVNGARIE. A leírt pecsét László csázmai prépost királyi kápolnaispán és titkos kancellár 1352. okt. 14-én Budán kelt oklevelén függ» amelyben Véhi Miklós özvegye, lánya és fiai a Verőce megyei Véh birtokot eladják János királyi dispensatornak. A középpecsét használata a királyi kápolnaispáni tisztséghez kötődött, a titkos kancellári cím mögött nem volt tényleges hivatal. Amikor a titkos kancellárság önálló hivatallá válik, a királyi kápolnaispán elveszti a titkos kancellári címet. MOL, DL 4312 20. I. (NAGY) LAJOS KIRÁLY MÁSODIK KÖZÉPPECSÉTJE 1381 Kerek, részben már lepergett, természetes színű viasz rányomott pecsét (53 mm). A pecsétmezőben a király trónon ülő alakja a koronázási jelvényekkel, lábánál két kis címerpajzs a magyarAnjou és lengyel sasos címerrel. A két kis címerpajzsot egy-egy címerőrző angyal tartja, akik kis