Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archives, 1981 / 149–150. o.

150 Folyóiratszemle tethetünk vissza az időjárásra. Még középkori adatok is vannak, éspedig egy oxfordi klerikus 1337 és 1344 között Lincolnshire-ben vezetett időjárási feljegyzései s két másik töredék 1269-ből és 1402-ből. Az 1500 előtti időszakra nézve nagy dolog, ha egy egész év időjárását tudják jellemezni. - CATHERINE P. HALL a Bury St. Edmunds apátság három oklevelét ismerteti, amelyeket a Corpus Christi College-ben őriznek Cambridge-ben. Mind a három a XII. században készült, és a Cockfield családnak tett birtokadományokat tartalmaz. A Cockfield család felemelkedése mutatja, milyen módon juthatott fel egy angol család mint egy nagyúr (ez esetben egy apát) házi harcosa a normann harcosok sorai közé. - M. DUCHEIN a francia levéltárak főfelügyelője, cikkében ismerteti a francia levéltárak használatának módját, vagyis: hogyan lehet a különböző francia levéltárakba bejutni. A közlevéltárak használatának módját 1979-ben és 1980-ban megjelent törvények szabályozzák. A cikk ismerteti a magánlevéltárak használatának lehetőségét is. - KATHRYN M. THOMPSON ismerteti a Londonban tartott IX. nemzetközi levéltároskonferencia eseményeit, MARGARET és JOHN POST pedig az északnyugat-angliai levéltárak szintén 1980-ban Liverpoolban tartott konferenciáját. No. 66. H. S. CÖBB a lordok házának levéltárában őrzött, újabb korban keletkezett politikai gyűjteményeket ismerteti. E levéltárat 1946-ban alapították, és csak 1963 óta fogad be magániratokat, mióta a Victoria-toronyban elkészült raktárhelyiséget megkapta, és így elegendő tárolási helye van. 1963 óta 50 magángyűjteményt fogadtak be. Vannak kisebb terjedelműek is, de vannak 1000, vagy még több doboznyi terjedelműek, mint pl. Lloyd George iratai. Ezekhez járul kb. 10 kisebb gyűjtemény, melyeket eredetileg a képviselőháznak adományoztak (főként 1946 előtt). A teljesen parlamenti természetű gyűjteményeket a szerző nem veszi figyelembe. A gyűjtemények többsége a XIX. század utolsó negyede és a jelenkor között keletkezett, de vannak a múlt század közepéről származók is. A tanulmány ismerteti a nevezetesebb gyűjteményeket, amelyek tartalma és minősége nagyon különböző. Ami az ilyen gyűjtemények megszerzését illeti, érdemes felkeresni a politikust, özvegyét vagy örökösét, s átvenni tőle az egész gyűjteményt - ha felajánlja. Az ilyen gyűjteményekben - élő vagy nemrég elhunyt politikusok esetében - 30 év után szokták a kutatást megengedni, de ha bizalmas természetű adatok vannak az iratokban, mint pl. gazdasági tranzakciók esetében, megkérik a kutatót, hogy szerezzen engedélyt a letétet elhelyező családtól. Kormányiratok esetében a kormányhivataltól kell engedélyt kérni. Ha az átvett iratok valamilyen következetes módon rendezve vannak, nem célszerű átrendezni őket. - GILLIAN SUTHERLAND a XIX. és XX. századi iskolatörténeti forrásokról ír. A központi (kormány) hatóságok mellett szól a helyi hatóságok, iskolaszékek idevágó iratairól is. - PÉTER GOSDEN tanulmánya a XX. századi iskolatörténeti levéltárakat vizsgálja, mint az iskolapolitika és nevelésügyi adminisztráció forrásait. A helyi oktatásügyi hatóságok levéltárai nagyon különbözőek. Említ olyan vidéki hatóságot, amely másfél millió ember nevelését irányítja és nincs levéltárosa, iratai nem hozzáférhetők. Az ilyen hatóságok iratanyaga könnyen meg is semmisülhet. ROGER W SUDDARDS az ügyvéd és a grófsági levéltár viszonyával foglalkozik. Ma Anglia minden grófságának van levéltára kettő kivételével, és minden walesi grófságnak egy kivételével. Rendszerint a grófság székházában van elhelyezve, vagy ha nem, a címét itt meg tudják adni. Az ország egyes részein a járások (districts) is tartanak fenn levéltárakat. Ha megkérik rá, a levéltáros átnézi mindazon iratokat, amelyeket az ügyvéd át akar neki adni, s megállapítja, hogy azokból melyek a történeti értékűek. Az ügyvéd által a levéltárnak átadott iratokat ott bizalmasan kezelik, amennyiben szükséges. Borosy András