Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Szabó Péter: Heraldikai elemek és triumphus motívumok a királynéi és a fejedelemasszonyi prezentációban / 111–121. o.

Heraldikai elemek és triumphus motívumok 117 tást adó Kemény a triumphális menet rendjének leírásában adós marad. Értékes adatot szolgáltat viszont az 1626-ban kelt röpirat. A fejedelem a „kocsi előtt a néppel szép rendben bevonult a városba".

31 A brandenburgi követek leirata ugyanakkor szükségesnek tartja a bevonulásnál, „hogy a kocsik azon rendben kövessék a fejedelemasszony kocsiját, ahogyan jöttének".

32 Ez utóbbi kívánalom realizálása esetén, a fejedelemasszony kísérete a sátraknál történt átrendeződés után is egyetlen megbontatlan egység maradt, az előbbi adatot figyelembe véve pedig világossá válik, hogy a fejedelemasszonyi menet első tagja a fejedelemasszony kocsija, mert ez előtt már Bethlen Gábor lovagol. így az imént még a menyasszonyi menet élén törtető brandenburgi és bajor követek is a sátraknál, Brandenburgi Katalin hintaja mögé sorolhattak be. Bethlen katonái, nemesei a menyasszony násznépét, a fejedelemasszony és a fejedelem kettősét fogták közre, a katonák egy része Bethlen Gábor előtt 12 vörös takaróval leterített lovat vezetett.

33 A továbbiakban a hintóval utazó fejedelemasszonynak és az előtte lovagló fejedelemnek mint térbeli alakzatnak formai felfogására, tartalmi jelentésére irányítjuk a figyelmünket. Európa XVII. sz. elején lezajlott ünnepségeiben helyet kapott a királynéi, fejedelemasszonyi prezentáció díszes ceremóniája is. Főképp Franciaország a színhelye ezeknek a triumpháló jellegű ceremóniáknak. Bethlen az Erdélyben megforduló francia követek, udvari emberek vagy éppen a fejedelemasszony hitajában helyet foglaló „francia főlantostóP' biztosan hírt kapott a XVII. sz. elejének talán legnagyobb szabású, legpompázatosabb ünnepségéről, XIII. Lajos francia király és Anne d'Autriche spanyol infánsnő, és Fülöp spanyol herceg és Bourbon Erzsébet kettős házasságáról (1612). Az ünnepség alkalmából Párizsban épületet emelnek, amelynek homlokzatát erényalakok, heraldikus motívumok díszítik. A királyné prezentációjáról fennmaradt metszet XIII. Lajost a királyné diadalszekere előtt lovagolva ábrázolja. Ugyanennek a prezentációnak allegorikus megjelenítésén, az antik triumpháló menet szinte teljes kelléke jelentkezik. Egy szolga a diadalszekérben helyet foglaló király és királyné feje fölé koszorút tart, fent a triumpháló quadriga fölött a hírnév kürtöseit, a szekér alatt a legyőzötteket, az antik triumphus ugyancsak fontos szereplőit látjuk. A szekeret díszesen felkantározott lovak húzzák.

34 31 Umbständliche ... („und nächst vor dem Wagen mit dem Volk in schöner Ordnung der Stadt zugeritten"). 3 a Brandenburgi Katalin fejedelemasszonynak Kassára való bevitele ... Radvánszky i. m. 219. 3 3 Umbständtliche (Relation) i. m. (zwölff von rothen Saffiet und Gold durchstichten Bberzug gezierte Schöne Roß) vergleichen nicht bald gesehen worden) an der Hand führen lassen (így!) A paripák helyzetét a röpirat nem jelöli meg pontosan, csak a birtokviszonyt jelöli:„Er hat". (Mármint Bethlen Gábornak volt...) A közvetlenül Bethlen Gáborhoz tartozó azonban az ismert tényekbó'l következően csak a fejedelem előtt helyezkedhetett el az ünnepi menetben. (Brandenburgi kíséret -* currus triumphális -+ a hintó előtt lovagló Bethlen -*) Arra vonatkozóan, hogy a lovakon elhelyezett takaró színe az európai reneszánsz és barokk ceremóniákban mindig heraldikai jelentést is hordozott, bőséges ismeretanyagunk van. Elég legyen itt Goethe szakszerű leírását említenünk József főherceg 1756-os frankfurti koronázásáról. A városba vonuló ünnepi menetben helyet kapnak olyan vezetéklovak is, amelyek takaróján Frankfurt város címerének színei tűnnek fel. (Goethe: Költészet és valóság.) Bp. 1982. 170. 3 4

Emilé Magne: Les fétes en Europe au XVII. siécle. Paris 1923. Az ünnepség leírása 27. Metszetek: 58.