Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

68 Ember Győző között különbséget tegyünk, szükségesnek tartom, mint ahogyan más levéltári egységeket, pl. a sorozatokat is megkülönböztetjük aszerint, hogy milyen alapon alakultak ki, beszélve időrendi, iratfajtai, levelezőpartneri stb. sorozatokról. A szerves fondoknak egyebekben megfelelő, csupán nem azonos provenienciájú iratokat tartalmazó gyűjteményeket is fondoknak fogadva el, tudjuk a fondot, miként fentebb mondottam, a legjelentősebb levéltári egységnek, a levéltári anyag tagolódási rendszerében a legszilárdabb pillérnek tartani, és azt állítani, hogy minden levéltári irat valamilyen fondhoz tartozik. A szerves fond a fondoknak egyik fajtája: valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező vagy nála keletkező, és rendeltetésszetűen nála maradó iratok együttese, iratanyag. A szerves fondot irattár vagy regisztratúra jellegű, avagy egységes provenienciájú, rövidebben: egységes fondnak is nevezzük. A külföldi levéltári terminológia általában csak a szerves fondot tekinti fondnak, és egyszerűen — minden jelző nélkül - fondnak nevezi. A szerves fond természetesen alakult levéltári egység. Szerves egészként keletkezik, nem nagyobb levéltári egység bontásának vagy kisebbek összevonásának az eredménye, nem mesterségesen alakított levéltári egység. A szerves fondot egyes országokban levéltárnak nevezik, illetve úgy nevezték a múltban. A német levéltári terminológia hatására Magyarországon is levéltár volt a szerves fond neve, egészen a XX. század közepéig, ameddig a fond kifejezés meg nem honosodott, és a levéltár kifejezés más jelentést nem nyert. A gyűjtemény a fondoknak egyik fajtája: különböző szerves fondokból származó, valamilyen szempont szerint egybegyűjtött iratok együttese, iratanyag. A gyűjtés szempontja, a gyűjtemény alapja lehet időrendi (pl. a Diplomatikai levéltár a Magyar Országos Levéltárban), iratfajtai (pl. az Urbaria et conscriptiones uo.), tárgyi (pl. az Acta ecclesiastica uo.) és többféle egyéb rendszerezési alap. A gyűjteményt szervetlen vagy gyűjtemény jellegű, avagy vegyes provenienciájú, röviden: vegyes fondnak is nevezik. A gyűjtemény mesterségesen alakított levéltári egység, amely kisebb levéltári egységek összevonásából keletkezik. Ezek a kisebb egységek mély szintű egyes iratok éppúgy lehetnek, mint középszintű sorozatok vagy magas szintű állagok. Egyes külföldi országok levéltári terminológiájában a gyűjtemény kifejezés szerves fondot jelent, a szerves fondok bizonyos fajtáját, a magánszemélyeknek (olykor az ilyen szerveknek is) a fondjait nevezik gyűjteményeknek. A gyűjtemény kifejezésnek ez a használata nem helyeselhető. Ugyancsak nem mondható szerencsésnek az összetett fond kifejezés használata olyan szervetlen fondoknak, azaz gyűjteményeknek a jelölésére, amelyek viszonylag nagyobb terjedelmű szerves fondrészek összevonásából keletkeztek. Gyakori eset, hogy egyes szerves fondok nem teljes egészükben, hanem csak bizonyos hányadukban maradnak fenn. Az ilyen fennmaradt fondhányadok közül a viszonylag nagyobb terjedelműek fondrész, a viszonylag kisebb terjedelműek pedig fondtöredék néven különböztethetők meg egymástól. Lényegükben azonosak, csak terjedelmükben különböznek egymástól. Azt mondhatjuk, hogy a fondrész nagyobb terjedelmű fondtöredék, a fondtöredék pedig kisebb terjedelmű fondrész.