Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

66 Ember Győző táraknak nevezett levéltári egységei a Magyar Országos Levéltárnak is vannak, fondcsoportjai ellenben nincsenek. A másutt fondcsoportoknak mondott levéltári egységeket vagy szekcióknak, vagy levéltáraknak minősítette és így is nevezi. A levéltár felső vagy magas szintű, nagyobb terjedelmű levéltári egység, olyan fondoknak a csoportja, amelyeknek a fondképzöit szervezeti kapcsolat fűzte egymáshoz, vagy amelyeknek a fondképzői azonos jellegű szervek voltak, avagy amelyek korábban önálló levéltári intézmény őrizetében voltak. Az első esetben szervezeti, a másodikban fondképzői, a harmadikban történeti alapon alakult ki a levéltár, lett szervezeti, fondképzői és történeti levéltári egység. Egy főhatóságnak és az alája rendelt hatóságoknak és hivataloknak a fondjait szervezeti alapon fogjuk össze levéltárba. Ilyen levéltár pl. a Magyar Országos Levéltárban a Külügyminisztériumi Levéltár, amely a külügyminisztériumnak és az alája rendelt szerveknek (külképviseleteknek stb.) a fondjait tartalmazza. Egy család tagjainak és a család szolgálatában működött szerveknek a fondjait ugyancsak szervezeti alapon vonjuk egybe levéltárba. A Magyar Országos Levéltár a gazdasági szervek fondjaiból fondképzői alapon alakította ki a Gazdasági Levéltár című nagy terjedelmű levéltári egységet, amely egyben szekció is. Történeti alapon tekinti a Magyar Országos Levéltári levéltárnak azoknak a fondoknak az együttesét, amelyeket korábban a magyar kamara archívuma, egy levéltári intézmény, pontosabban egy országos hatóság levéltári intézményként működő részlege, őrzött. Egyetlen fondot csak abban az esetben minősítünk levéltárnak, ha korábban önálló levéltári intézmény teljes anyaga volt. Ilyenek pl. a kerületi tábláknak a kerületi táblai levéltárakból a Magyar Országos Levéltár őrizetébe került fondjai. A levéltár általában nem természetesen alakult, hanem mesterségesen alakított levéltári egység. A fentebb említett kerületi táblai levéltárak a kivételek közé tartoznak, természetesen alakultak ki. Kivételek abban a tekintetben is, hogy nem alsóbb szintű levéltári egységek, fondok összevonásából keletkeztek, mint általában a levéltárak. Levéltárat nem minden levéltári intézmény alakít ki, illetve nem mindegyik nevezi levéltárnak az annak megfelelő levéltári egységet, hanem rendszerint fondcsoportnak mondja. A Magyar Országos Levéltár pedig, miként említettük, a nagyobb terjedelmű, jellegzetesebb levéltáraknak a szekció nevet adta. Szekció, levéltár és fondcsoport rokon fogalmakat jelölő kifejezések, nem helyteleníthető, hogy a különböző levéltári intézmények szóhasználatában nem egyformán szerepelnek. A levéltár kifejezésnek a magyar levéltári terminológiában korábban (az 1960-as évek előtt) más volt a jelentése. A ma is használt német levéltári terminológiának megfelelően azt a levéltári egységet jelentette, amelyet ma irattári vagy regisztratúra jellegű, avagy szerves fondnak nevezünk. Azt a levéltári egységet pedig, amelyet ma levéltárnak mondunk, összetett levéltárnak hívta a régebbi magyar levéltári terminológia. Használta továbbá a többszörösen összetett levéltár kifejezést. Az ilyen levéltárterminológia szerint olyan levéltári egység volt, amely több mai értelemben vett levéltárat tartalmazott. Ilyennek tekintették pl. a Magyar Országos Levéltár egész anyagát. Az összetett és a többszörösen összetett levéltár kifejezéseket ma már nem használjuk.