Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

A levéltári rendezés általános kérdései 63 A levéltári szint tehát a levéltári anyag levéltári vertikális tagolódása során keletkező kisebb-nagyobb részeknek, a levéltári egységeknek a nagyságrendi helye. A levéltári szintet annak a levéltári egységnek a nevével jelölik, amely azon a szinten helyezkedik el. A sokféle levéltári egységnek megfelelően sokféle levéltári szintet különböztetünk meg. A különböző levéltári szinteket 3 nagyobb kategóriába csoportosítjuk: a felső, a közép- és az alsó szintű kategóriákba. A raktári szint pedig a levéltári anyag raktári vertikális tagolódása során keletkező kisebb-nagyobb részeknek, a raktári egységeknek a nagyságrendi helye. A raktári szintet is annak a raktári egységnek a nevével jelölik, amely azon a szinten helyezkedik el. A sokféle raktári egységnek megfelelően sokféle raktári szintet különböztethetünk meg. A raktári szinteket — ellentétben a levéltári szintekkel - csak egy nagyobb, összefoglaló kategóriába szoktuk sorolni, amelyet alsó szintnek nevezünk. Az alsó raktári szinten a különböző fajtájú legkisebb raktári egységek: csomók, kötetek, dobozok, tékák stb. helyezkednek el. A felső szint összefoglaló levéltári szintkategória, amelybe azok a levéltári szintek tartoznak, amelyeken nagyobb terjedelmű levéltári egységek helyezkednek el. Az ilyen levéltári egységeket felső szintűeknek nevezzük. A felső szintű levéltári egységek a következők: levéltári intézmény egész anyaga, szekció, levéltár, fondcsoport, fond, állag. A nekik megfelelő levéltári szintek felső szintűek. A raktári szinteknél nem szoktunk felső szinteket megkülönböztetni, bár itt is megtehetnénk. Felső szintű raktári szinteknek tarthatnánk pl. az épületek és a helyiségek szintjét. Szokták a felső szintet alapszintnek is nevezni, ez azonban nem szerencsés kifejezés. Az alsó szintet ugyanolyan, sőt még nagyobb joggal lehetne alapszintnek mondani. A középszint összefoglaló levéltári szintkategória, amelybe azok a levéltári szintek tartoznak, amelyeken közepes terjedelmű levéltári egységek helyezkednek el. Az ilyen levéltári egységeket középszintűeknek nevezzük. A középszintű levéltári egységek a következők: sorozat, alsorozat, kútfő, tétel. A nekik megfelelő levéltári szintek közép szintűek. A raktári szinteknél nem szoktunk közép szintűeket megkülönböztetni, bár itt is megtehetnénk. Középszintű raktári szinteknek tarthatnánk pl. az állványfalak, a polcoszlopok, a polcok, a szekrények, a ládák színtjét. Az alsó szint összefoglaló levéltárbeli szintkategória, amelybe azok a szintek tartoznak, amelyeken kisebb terjedelmű egységek helyezkednek el. Alsó szintet levéltári és raktári egységeknél egyaránt meg szoktunk különböztetni. Az alsó szinteken elhelyezkedő levéltári egységeket alsó szintűeknek nevezzük. Ezek a következők: ügyirat, ügy iratdarab, egyes irat. A nekik megfelelő levéltári szintek alsó szintűek. A raktári szintek közül azokat nevezzük alsó szintűeknek, amelyeken a legkisebb raktári egységek (csomók, kötetek, dobozok, tékák stb.) helyezkednek el. Az alsó raktári szint a legkisebb raktári egységek raktári szintjeinek az összefoglaló kategóriája. Az alsó szintet mély szintnek is nevezhetjük. Az alsó vagy mély levéltári szintet darabszintnek is nevezik, mivel a darabnak is mondott egyes irat mély szintű levéltári egység. A darabszint azonban nem csupán az egyes iratok, hanem más alsó vagy mély szintű levéltári egységek (ügyiratdarabok, ügyiratok) szintjét is jelenti.