Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - KRÓNIKA - Pásztor Lajos: Magyar kiálltás a Vatikáni Titkos Levéltárban / 365–371. o.

Krónika 369 XXIII. János pápasága az úgynevezett pisai engedelmesség korában zajlik le, amikor az egymással szembenálló római és spanyol pápa között a bíborosok megegyezést akartak létrehozni, s ezért Pisában egy zsinatot hívtak össze; e zsinatból azonban nem az egyházszakadás vége, hanem egy harmadik pápa került ki. A schismat csak a konstanzi zsinat fejezi be, lemondatva a három pápát és megválasztva helyükre V. Mártont. 19. Zsigmond király V. Márton pápához, 1417. december 28. A király a Magyarországon alapított pálosrend részletesen ismertetett kiváltságainak megerősítését kéri. ASV Reg. Suppl. 108, 98 f. Bibi. Lukcsics P., Diplomata Pontificum saec. XV, tomus I, Budapest, 1931 (Monumenta Hungáriáé Italica, ed. Collegium Historicorum Hungaricorum Romanum), 50 o. Ismét egy, a supplica-regisztrumban átírt irattal állunk szembe, melyet Zsigmond, alig egy hónappal a pápai koronázás után intézett V. Mártonhoz. A pápa nemcsak teljesíti a király kérését, de a pálos privilégiumokat a még ülésező konstanzi zsinattal is megerősítteti. 20. Mátyás király II. Pál pápához, 1465. május 19. A király egy magyarországi egyetem alapítását kéri a pápától a bolognai egyetem mintájára. ASV Reg. Suppl. 581, 55'-56 f. Bibi. Gabriel A. L., i. m., 38-39 o., 6 melléklet. Mátyás királynak ezt a kérését, amelyet ugyancsak a supplica-regisztrum őrzött meg számunkra, 1465-ben maga Janus Pannonius presentálta a pápának. 21. Mátyás király VIII. Ince pápához, 1488. május 10. A király biztosítja a pápát állandó, hű készségéről „pro salute et incremento reipublice Christiane et fidei catholice ac honore ... sancte sedis" és arról, hogy nincsen semmi szerepe a pápa-ellenes ankónai lázadásban. ASV A.A. Arm. I-XVIII 1443 („Über Menorabilium"), 113-115 f. Bibi. Mathiae Corvini Hungáriáé regis epistolae ad romanos pontificies datae et ab eis acceptae, 1458-1490, Budapest, 1891. (Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia, series príma, tomus sextus), 234-237 o., vö. XXXIII o. E levelet az Angyalvár levéltára őrizte meg másolatban: e helyütt tartották a XV. század végétől a XVIII. század végéig a Szentszék által különösen értékesnek tartott okleveleket, iratokat és köteteket. A hely választását közbiztonsági okok magyarázták. Amikor az anyag átkerült a Vatikáni Levéltárba, továbbra is megőrizte egységes jellegét, annak ellenére, hogy nem levéltári elv alapján keletkezett. Mai jelzete az angyalvárbeli (Archívum Arcis) szekrényekben való elhelyezésének az emlékét őrzi. 22. An tal brassói plébános II. Gyula pápához, 1512. június 25. A már IV. Sixtus pápától Szűz Mária tiszteletére szentelt templomának engedélyezett búcsúk megerősítését kéri. A levélből kitűnik Brassó nehéz helyzete: a keresztények és a hitetlenek határvonalán a várost a török már felégette. A plébániatemplomot annyi hivő támogatta, hogy búcsú idején tizenöt gyóntatóra volt szükség. ASV Reg. Suppl. 1389, f. 68 r-v. Bibi. Pásztor L., A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest 1940,144-145 o. Ez a beadvány különösképpen értékes, mivel nem a fejedelem vagy családjának tagjai, hanem egy egyszerű plébános kérését tartalmazza, s mivel fényt vet a török megszállás előtti vallásos életre. 23. Antonio Burgio magyarországi pápai követ levelei, 1524-1526. A 270-ik oldalon egy, Campeggio bíboroshoz intézett, Budáról 1526. június 30-án kelt levél Magyarország reménytelen helyzetéről számol be s kiemeli, hogy az országra törő török veszély az egész kereszténységet fenyegeti. 24 Levéltári Közlemények 1980-81