Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archives 1977–1980 / 354–357. o.

356 Folyóiratszemle legyen, mint a levéltáros kollégákkal. - GRANT G. SIMPSON a fenti problémát tárgyalja Skócia viszonylatában, s felvet néhány általános szempontot is az írott források s a régészeti leletek viszonyával kapcsolatban. - A régészeti leletek megőrzésével és felhasználásával foglalkozott a British Record Association 1977. évi konferenciája is. Vol. XIV. (Spring 1979.) No. 61. ELIZABETH M. HALLAM igen érdekes tanulmánya a 900 éves londoni Towerrel, mint levéltárral foglalkozik. London e kiemelkedő műemléke ugyanis a XIX. századig levéltár is volt. A Tower a XIII. században kezdett levéltári funkciókat ellátni, 1278-79-ben helyezték el a Towerben az első iratokat: az Exchequer (államkincstári) hivatal tekercseit. A Tower levéltári funkciója 1859-ben szűnt meg. - M. A. FARADAY a késő középkori Wales-i személynevek mutatózásának kérdéseivel foglalkozik. - A. E. B. OWEN egy XV. századi kéziratot ismertet: egy számadókönyvet, amelyet különböző személyek vezettek, s melyben a számadásokon kívül végrendeletek is találhatók. - Ezt a British Records Association 1978. évi konferenciájának ismertetése követi. - A folyóirathoz beküldött művek között rövid ismertetést olvashatunk a Levéltári Közlemények 47. évf. 1. és a Levéltári Szemle 27. évf. 2. számáról. Vol. XIV. (Autumn 1979.) No. 62. MICHAEL L. ZELL a XV-XVI. századi végrendeletek forrásértékét vizsgálja, a biográfus, az egyháztörténész, a társadalomtörténész, a gazdaságtörténész s a művelődéstörténész szempontjából. - DAVID POSTLES az Oseney-i apátság 1274-1348. évi gazdasági számadásait, s a belőlük nyert adatok alapján az apátsági gazdaság szervezetét ismerteti. - G. F. PETERKEN az erdők ökológiai történetére vonatkozó iratokkal és azok felhasználásának módjával foglalkozik. - J. P. HUDSON cikkéből a blenheimi levéltár katalogizálásának munkáját ismerhetjük meg. A levéltár a Marlborough hercegi család levéltára. - Az ismertetett könyvek közül különösen figyelemre méltó G. E. Aylmer és Reginald Cant XVI + 586 oldalas műve a yorki székesegyházról. Vol. XV. (Spring 1980.) No. 63. Több részből álló tanulmány foglalkozik a Glamis kastéllyal. JOAN AUDítrathmore és Kinghorne earljének a nevezetricastéryban őrzött iratait ismerteti. Térje delmük 250 doboz, 330 kötet és 390 térkép, XIV-XX. századiak. A korai iratok főként birtokadományozó oklevelek. Különösen fontosak és részletesek a Glamis-birtokra vonatkozó XVII-XVIII. századi iratok. Ezekből az earlek és családjaik mindennapi életét is megismerhetjük. BARBARA L. H. HORN és FRANCES J. SHAW a Bowes-Bound családi levelezésről ír. Ennek terjedelme kb. 57 kötet, s ebből 40 kötet van a Glamis kastélyban. A Bowes az angol-skót kapcsolatokban fontos szerepet játszott, mivel Észak-Anglia egyik nagybirtokos családja volt. A levelezésekegy része diplomáciai jellegű. Az iratok között található egy XVII. századi szavazásokat tartalmazó album és Sir Robert Bowes 1551-155 3-as jegyzőkönyve, amelyben az angol-skót határon végzett megfigyeléseit rögzítette. J. D. GALBRAITH az Aberdeen breviáriumnak a Glamis kastélyban található nyomtatott másolatát ismerteti, amelyet 1507-ben nyomtak Skócia első nyomdájában. Megismerhető belőle a skót nem-szerzetesi jellegű székesegyházak liturgiája, amely talán a legbonyolultabb volt a nyugati egyházban. Igen sok máshol ismeretlen angol és skót szent szerepel benne. A breviárium célja az volt, hogy a zűrzavarban rendet teremtsen. Érdekes és jellemző, hogy a breviárium használója kéziratos bejegyzéseivel helyreállította a liturgia zűrzavarát, amely - úgy látszik - megfelelt a skótok ízlésének. A. A. TAIT leírja Thomas Winter 1746-ban készített tervét a Glamis kastély kertjének átalakítására. - MICHAEL ROPER a gépi úton olvasható iratokkal kapcsolatos levéltári problémákról ír. Olykor más hőmérsékletű és nedvességtartalmú raktárakat kívánnak, mint a hagyományos iratok. Minden 12 hónapban ajánlatos őket átírni. Mindegyikből 2 példány szükséges. A levéltáros ki lesz szolgáltatva a komputer teremben, vagy talán egy kereskedelmi irodában ülő kollégái jóindulatának. - JULIA SHEPPARD közel két tucat francia levéltárat látogatott meg, és tapasztalatokat cserélt levéltárosaikkal, főként azokkal, akik modern katonai iratokat őriznek. Úgy találta, hogy Franciaországban e téren nagy a zűrzavar, főként a zárt iratok dolgában. A XX. századi iratokhoz való hozzájutás helyenként változó. Sok második világháborúban keletkezett irat is zárt anyag még. Ez haderőnemenként változik. A légierő iratanyaga pl. 1945-ig hozzáférhető, a szárazföldi hadsereg 1940 előtti iratai elvben szintén hozzáférhetők, de a valóságban legtöbb csak 1983-ban lesz az. A haditengerészet második világháborús iratai zártak s még nem tudni, meddig maradnak azok. Sok a probléma a fontos magánszemélyek irataival. A vezető állású személyeknél nem szokás, hogy átadják irataikat hivataluk