Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Hausel Sándor: Archivalische Zeitschrift, 1979, 1980 / 350–351. o.

350 Folyóiratszemle ARCHIVALISCHE ZEITSCHRIFT Herausgegeben von der Generaldirektion der Staatlichen Archive Bayerns 75. Band, 1979. Gazdag tartalommal jelent meg a bajor levéltárosok folyóiratának 75. kötete. E számot a 75. születésnapját ünneplő Franz Lieberich tudományos és levéltárszervezői munkásságának szentelték. - KLAUS FREIHHER von ANDRIAN-WERBURG a Szász-Koburg és Gotha hercegségben folytatott nemesitesi gyakorlatról ír. A Rajnai Szövetséghez csatlakozott német államok többek közt nemesitesi jogot is kaptak. A Szász-Koburg és Gotha hercegség ezt a lehetőséget II. Ernst uralkodása alatt alaposan ki is használta, amennyiben pénzért nemességet adott. Olyan porosz alattvalók is kaptak itt nemességet, akik hazájukban nem tudtak hozzájutni. Ebből az eltérő gyakorlatból adódott nézeteltérés Poroszország és a hercegség között. — A XIX. századi bajor levéltárrendezés egyik nagy eredménye a Regesta Boica összeállítása. Bajorország történelmének legfontosabb dokumentumaiból ad válogatást ez az oklevélkivonat-gyűjtemény. A kiválasztás, összeállítás és kiadás munkálataiban a két neves történész és publicista is részt vett, Josef von Hormayr-Hortenburg és Maximilien Prokop Freyburg. Kettejük munkájának részleteit ismerteti JOSEF HEMMERLE. - HANS-WALTER HERRMANN témája a nassau-saarbrückeni levéltár története. A kezdetektől, A XIII. századtól mutatja be a levéltár székhelyeit, személyzetét, iratveszteségeit, a XIX. századi iratrendezés eredményeit, és az utóbbi éveknek azt a törekvését, hogy egy központi tartományi levéltárat hozzanak létre Saarbrückenben. - GERHARD HEYL a Bajor Katonai Bíróság szociológiai és pszichológiai szempontból gazdag, 1806 és 1919 közötti, közel 90 ezer aktát magába foglaló iratanyagára hívja fel a figyelmet. - HERMANN HOFFMANN témája a várostörténet. Egy XIV. századi würzburgi kolostor gazdaságával foglalkozik. - GERHARD KÖBLER a jogtételek késő középkori megindoklását elemzi tanulmányában. - HEINRICH KOLLER azt kíséri figyelemmel, hogy a pápaság és a német-római császárság XI. századi küzdelmében hogyan erősödött a pápaság befolyása a birtokadományozásoknál. - HERMANN KRAUSE az előjogok hatályon kívül helyezésének koraközépkori gyakorlatát elemzi cikkében. - FRIEDRICH MERZBACHER témája a levéltáralapítás és fenntartás jogának XVIII. századi felfogása. Cikke adalék a levéltári jog történetéhez. - A polgári forradalmak egyik jelszava volt az egyesülési jog. GERHARD PFEIFER az egyesülési jog középkori meglétének bizonyítására gazdasági és kulturális egyesületeket sorakoztat fel Nürnberg város történetéből. - MAX PIENDL 1376-ból származó faluközösségi rendelkezéseket mutat be. - Karl Friedrich Neumann, sinológus és történész 1833 és 1852 között a müncheni egyetemen tanított. HANS RALL Neumann 20 éves egyetemi munkásságát részletezi. - ROBERT SCHEYNING a XVIII-XIX. századi tübingeni jogoktatás módszeréről, tananyagáról és vizsgarendszeréről közöl cikket. — HANS SCHLOSSER a XVI. századi bajor rendőrségi parancsokat, mint a jogtörténet értékes forrásait méltatja. - WINFRIED TRUSEN a nemesi anyakönyveket analizálja. - FRITZ W. ZIMMERMANN cikke korunk levéltárainak egyik legnagyobb problémájával foglalkozik. A levéltári értéktan elméletéről és gyakorlatáról szólva a gyakorlat szemszögéből vizsgálja az értékelmélet eddig elért eredményeit és használhatóságát. - BERNHARD ZITTEL az 1945-ben Münchenben létesített UNRRA-egyetem munkájának beindulásáról, életéről, megszűnéséről (1947) és nemzetközi diákságának mindennapi gondjairól ír. 76. Band, 1980.. A társadalomtudományok egyes ágainak: a történettudománynak, a segédtudományoknak, a levéltártudománynak és a könyvtártannak az egybekapcsolódását és elkülönülését kíséri figyelemmel WALTER GOLDINGER a XVII. századtól a marxista-leninista és a polgári levéltárértelmezésig. A levéltár helyéül a történés-emlékmegó'rzés-reprodukálás hármas szakaszában a második fázist jelöli ki. — Hová tűnt a templomos rend központi levéltára? RUDOLF HIESTAND a nyomaveszett levéltár után kutatva a jeruzsálemi Salamon templomtól Ciprusig követi azt, ahol a török elleni harcok során eltűnt. Szétszóródott darabjai Nyugat-Európa különböző levéltáraiban fellelhetőek. - ELISABETH NOICHL a dietramszelü káptalan XII. századi alapító okmányát tette vizsgálódása tárgyává. Az eddig hitelesnek elfogadott okiratról kiderült, hogy hamis. Az eredményre a pecsétnek, az írásnak és a tartalomnak más, korabeli oklevéllel való összevetése vezetett. — A kabinet-rendelet porosz találmány, elsőként I. Frigyes Vümos uralkodása alatt jelent meg. WOLFDIETER MOHRMANN azt vizsgálja tanulmányában, hogy miként honosodott meg a kabinet-rendelet a braunschweigi udvarban is.