Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - Dán Róbert: Magyar-zsidó oklevéltár XVIII. Szerkeszti és kiadja: Scheiber Sándor. Budapest, 1980 / 334–335. o.

334 Irodalom Ezután következik a Levéltár anyagának ismertetése levéltári csoportok, azon belül intézmények szerint. Az időkereten kívül más adat nem szerepel. Pl. 1. A kormány iratai Autonóm korszak 1808-1917 Szenátus 1809-1917 Szenátusi ülések 1809-1916 stb. A guide ezután közli a Levéltárra és anyagára vonatkozó fontosabb jegyzékek és mutatók adatait. Ezek a kutatóterem ún. katalógus termében hozzáférhetőek. Ismerteti a kutatók rendelkezésére szolgáló nem-nyomtatott és egyéb segédletek általános jellemzőit. A Nemzeti Levéltár könyvtárának és az épület bemutatása után a guide áttér a tartományi (provinciai) levéltárak ismertetésére. A vidéki levéltárak kerületükben mint a Nemzeti Levéltárnak alárendelt általános jellegű közlevéltárak működnek egyrészt igazgatási szervként, másrészt kutató intézetként. A jelenleg ikerületeket egy 1974-es államtanácsi döntés írja le; pl. a Turku-i levéltár kerülete Turku és Pori tartományokból áll. A levéltárak élén igazgató áll, mellette egy-egy gyakorlott levéltáros és más beosztottak. A tartományi levéltárak személyzete 5—20 között mozog; az öszlétszám kb. 95. A levéltárak funkcióiról egy 1970-es határozat szól. Eszerint e levéltárak igazgatási feladatokat látnak el a felügyeletük alatt álló szervek, intézmények tekintetében, kivéve azokat, amelyeknek jogában áll saját levéltárat berendezni. Mint tudományos intézetek rendezik és segédlettel látják el az őrizetükben levő anyagot, információkat, felvilágosítást adnak hivatalos megkeresésre stb. Begyűjtik a hivatalos szervek és intézmények iratait: minden tíz évben beszállítják a 40 évnél régebbieket, kivéve azokat, amelyeket a levéltári törvény e szabály alól kivesz. Az egyházi előírások szerint a lelkészségek a tartományi levéltárakban helyezik el a 120 évnél régebbi anyakönyveiket és 80 évnél régebbi egyéb irataikat. A helyi vagy városi tanácsok már a 10 évnél régebbi irataikat is beszállíthatják a tartományi levéltárakba. Magánosok és szervezetek, vállalatok stb. ajándékként, letétként szerződés szerint helyezhetik el az irataikat a levéltárakban. A tartományi levéltárak a következő székhellyel működnek: Hämeenlinna (1927-től), Turku (1932), Oulu (1932), Viipuri (1934), Vaasa (1936), Jyväskylä (1967), Joensuu (1974), Aland (1977). A guide ismerteti a tartományi levéltárak anyagának használatát, az itt őrzött anyag főbb jellemzőit, csoportjait, az iratokhoz szolgáló segédleteket, a levéltárak könyvtárait. Végül megjegyzem, hogy a Levéltári Szemle 29. évfolyamának 1979/1-2. számában színes, sok történeti adattal ellátott ismertetés jelent meg a finn levéltárakról az ott járt Komjáthy Miklós tollából. (349-369.1.) F. Kiss Erzsébet MAGYAR-ZSIDÓ OKLEVÉLTÁR XVIII. Szerkeszti és kiadja: SCHEIBER SÁNDOR Budapest, 1980.498 1. II melléklet Mintegy két évtizede van szerencsém közelről szemlélni és alkalmanként részt venni az immár XVIII. kötetét megért MZSO műhelymunkáiban. Sokszor felhangzott a fáradhatatlan szerkesztő-kiadó Scheiber Sándor sóhaja: „Jó lenne, ha magyar-zsidó történeti vonatkozású, újabb héber dokumentumok kerülnének elő." Nos, a tudós kutató az MZSO XVIII. kötetében két héber forrást is közzétehetett. Az 1420 előtt tevékenykedő Salom Neustadt rabbi responzumaiban soproni rituális kérdésekkel foglalkozó törmelékanyagot talált. A prágai Zsidó Múzeumból az 1529-ben vérvád áldozatává lett bazini mártírok névsorát tárta fel. Vass Előd ,

}

Bevezetés"-e is orientális manuscriptumokból dolgozik. Török nyelvű forrásokból rekonstruálja a hódoltságban élő zsidó kereskedők és hivatalos tisztviselők tevékenységét. Többek között megállapítja, hogy Budán az 1580. esztendő egyes hónapjaiban a zsidó kereskedők forgalma az összárucsere egyharmadát közelítette meg. Kutatásai után is számos kérdőjel maradt a budai zsidók lélekszámát illetően. Meglepetés viszont, hogy a XVI—XVII. század érintkező évtizedeiben átlagban kb. 500-600 zsidó élt a városban. Buda mellett Vácott, Szegeden, Székesfehérvárott, Ráckevén,