Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

A levéltári rendezés általános kérdései 33 A külföldi levéltári folyóiratokban megjelent, a levéltári rendezés általános kérdéseiről írt cikkek felsorolására nem vállalkozhatom. A magyar levéltári irodalomban a levéltári rendezés általános kérdéseivel foglalkozó munkák a következők: Varga Endre: Levéltárrendezés. Levéltári Közlemények. 18—19. 1940-41. Ua.: Levéltári és irattári rendszerek. Bp. 1952. Bakács István: Levéltári rendszerek. Bp. 1952. Ua.: Levéltári és irattári rendszerek. Bp. 1953. Ua.: A levéltári rendezés. Bp. 1953. Ankét a levéltári rendezésről. Levéltári Híradó. 9. 1959. A levéltárrendezés egyes kérdései. Uo. Vörös Károly: Alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozásához. Levéltári Szemle. 12. 1962. Varga Endre: A proveniencia elve. Levélt. Közi. 16. 1938. Kísérletek a proveniencia elvének újabb értelmezésére. Levélt. Hír. 10. 1960. A levéltári fond meghatározásának szabályai. Levélt. Hír. 6. 1956. Réti László: Észrevételek az Országos Levéltár fondjainak kialakításához. Levélt. Szemle. 12. 1962. Borsa Iván: A levéltári szintek kérdéséhez. Levélt. Közi. 40. 1969. Ember Győző: A levéltári egységek kérdéséhez. Levélt. Közi. 40. 1969. A sajátos levéltári rendezés kérdéseivel foglalkozó cikkek felsorolása megtalálható Levéltári terminológiai lexikon című, Bp. 1982-ben megjelent könyvem 305—306. oldalain. Azokon kívül 1. még Buzási János: A kapitalizmuskori .vállalati iratanyag levéltári rendezésének problémái. Levélt. Közi. 48-49. 1978, Terminológiai munkámnak a levéltári rendezés kérdéseivel foglalkozó része (131 — 170.1.) szolgált most közlésre kerülő tanulmányom alapjául. A levéltári rendezéssel kapcsolatos fogalmaknak ott olvasható, a lexikon műfajának megfelelő, meghatározásait, az ezekhez fűzött magyarázatokat a monografikus tanulmány műfaji igényeinek megfelelően kiegészítettem, bővítettem. Hangsúlyozni kívánom, hogy miként a lexikonban, a monografikus tanulmányban is, a levéltári rendezésnek csak általános kérdéseit tárgyaltam, illetve tárgyalom. A rendezés sajátos kérdéseivel, pl. a hatósági, a gazdasági, a családi iratok, a térképek, a mikrofilmek stb. rendezésével nem foglalkoztam. Ezt a tematikai korlátozást tanulmányom címében is kifejezésre juttattam. Fentiek előrebocsátása után térek rá tanulmányom előadására. A levéltári rendezés célja, elmélete és gyakorlata A levéltári rendezés a levéltári munka egyik faja, egyike a levéltári intézményekben folyó legjelentősebb munkáknak. A levéltári intézmények annak érdekében, hogy kettős alaprendeltetésüknek megfeleljenek, azaz, hogy az őrizetükben levő és oda tartozó levéltári anyag biztonságos megőrzéséről és minél használhatóbbá tételéről gondoskodjanak, többféle munkát végeznek. E munkák egyike a levéltári anyag rendezése, rendjének kialakítása, rendezetté tétele. A levéltári anyag rendezettsége, rendben léte, egyaránt szolgálja annak biztonságát, és minél könnyebb használatát. Rendben levő, rendezett anyagban a kutató azáltal találja meg biztosabban és gyorsabban a számára szükséges adatokat, mert nem kényszerül, vagy csak kisebb mennyiségben, átnézni és ezáltal a rongálódás veszélyének kitenni az anyagnak olyan részeit is, amelyekben őt érdeklő adatok nincsenek. 3 Levéltári Közlemények 1980-81