Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

272 F. Kiss Erzsébet véleményét, hogy Duschek ügye nem egyszerű igazolási eljárást, hanem törvényszéki tárgyalást igényel. Ezért a Duschek-iratokat visszakérték a kamarai igazgatóságtól, amelyek 1851 tavaszától a katonai törvényszék (K.k. Pester Kriegsgericht) előtt voltak. A „Thatbestandes-Operat" elkészülte eredményezte az uralkodói parancsot (1851. augusztus 25.) a törvényszéki eljárás lefolytatására és ítélethozatalra. A katonai ügyész felségsértés és hazaárulás (Hochverrat) vétkében marasztalta el, és javainak teljes elkobzása mellett — amely a forradalom által okozott károk némi kiegyenlítésére szolgált volna - kötél általi halálbüntetést kért a vádlottra. Súlyosbító körülménynek tekintette a minisztériumban való kitartását kezdettől végig, valamint magas beosztását. Nem kevésbé súlyosan esett latba fiainak katonáskodása a honvédseregben. Enyhítő tényezőnek tudta be a vádlott 30 éves szolgálatát, és azt, hogy Bécsből Pestre alelnökké való áthelyezését nem ő kérte; hogy „mérséklőén" igyekezett hatni hivatalos ténykedésében, valamint azt, hogy meggyőződése nem hajtotta a változtatások felé, s ily módon lényegében nem hódolt meg a forradalomnak.

2 3 A hadbíróság egyhangúlag halálra ítélte, a vádlottat, Duschek volt pénzügyminisztert 1852. április 4-én. Duschek Ferenc, aki magát hűséges hivatalnoknak tartotta, és úgy vélte, hogy 1848/49-i magatartásával a legjobb szolgálatokat tette az uralkodói háznak, vagy legalábbis elkerüli a büntetést — négy teljes hónapot várt a királyi válasz megérkezésére az akasztófa árnyékában. A kegyelem 1852. augusztus 4-én jött meg: hat évi várbörtön (vas nélkül) és vagyonelkobzás.

24 A büntetésből két évet töltött le, majd többnyire bécsi lakásán tartózkodott, mert szakértelmére szükség volt a magyar pénzügyeket illetően.

25 Csrnkovecen (Horvátország) hát meg szegényes körülmények között 1872. okt. 17-én. Magavédésében e másfél év alatti ténykedését időrendben adja elő, kezdve a pozsonyi törvények megszületésétől. Eközben is érint olyan kérdéseket, amelyeket később, tárgyuk szerint csoportosítva részletesen kifejt. Az időrendi áttekintés után ugyanis egymás után taglalja a pénzügyi feladatkör egyes kérdéseit, e téren tett intézkedéseit, ezzel kapcsolatos nézeteit, törekvéseit. így külön szól a bankjegykibocsátásról, a fegyvervásárlásokról, a kincstári gazdálkodás egyes ágaiban követett irányelveiről (sóügy, harmincad, állami javak, Ül. elkobzott birtokok), a régi hivatalnokok védelméről, a királyi jogügy igazgatóság feloszlatásáról, a nemesfémkészlet sorsáról, az ezzel kapcsolatos kulisszatitkokról stb. Védekező iratára jellemző a maga szerepének eltúlzása a valósághoz képest — ezekre a szöveghez fűzött jegyzetekben többször utalunk —, valamint a fizikai és erkölcsi kényszer emlegetése kitartásának okai között. Ugyancsak alapvető, az egész előadáson végighúzódó jellemző vonás az, miszerint tetteit annak a meggondolásnak a vonalába állítja, hogy az egész forradalom és a a 3 Duschek-per, ügyészi vádirat, 1852. márc. 27. 574-602. fol. 34

Uo., 606-607. fol. - A MÉL nem közli a halálbüntetést, pedig ez más megvilágításba helyezné a „néhány évi börtönt". - Magánvagyona nem volt; háziorvosa szerint ezért nem vált ki 1848-ban az állami szolgálatból. Duschek-per, dr. Löblinkihallgatása, 332. fol. **Steier L. i. m. II. köt. 285., 287. o. Jelzet nélküli adat. - A Bach miniszter által benyújtott kegyelmi előterjesztés már 1852-ben utalt Duschek közreműködésére a magyar pénzügyek rendezése terén. Ost.Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Kabinettskanzlei Akten, 1852: 2139. sz.