Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: A japán levéltárak / 257–266. o.
A japán levéltárak 265 Az országban még nem alkottak levéltári törvényt, nincs központi levéltári hatóság és a Nemzeti Levéltárnak sincs semmiféle hatásköre más levéltárak fölött. A könyvtári együttéléssel, amelyben legtöbbször a könyvtáré a vezető szerep, magyarázható az is, hogy a munkamódszerek könyvtári jellegűek és levéltárosképzés sincs. Meg kell említeni mint a szakmai összetartás megnyilvánulását azt a két kötetes útmutatót, amely a történeti értékű iratanyagot őrző szervekről készült („Rekishi Shiryo Hozón Kikan Során", The General Survey of Organs Preserving Historical Materials). Feltűnő, hogy a nagy kultúrájú és nagy múltú országban viszonylag kevés iratanyag maradt ránk. Ennek magyarázatát a hosszú ideig tartó faépítkezésben, az ehhez kapcsolódó tűzvészekben és a földrengésekben kell keresni. Kiemelendő a nagy múltú és máig igen eleven pecséthasználat. Szinte mindenkinek van pecsétje (pecsétnyomója), amelyet rendszerint magánál hord. Sok kihasználatlan lehetőség van még a japán levéltárosok számára a nemzetközi kapcsolatok terén is, amihez azonban elengedhetetlen az angol nyelvismeret fejlesztése, illetve a meglevő aktivizálása. Meglevő szakmai energiájuk még komoly tartalékot jelenthet a Nemzetközi Levéltári Tanácsnak is. LES ARCHIVES AU JAPON par Iván Borsa L'auteur a passé en tout cinq jours dans des archives japonaises. A partir des informations et des expériences qu'il y a acquises, il est le premier archiviste à donner une image sur la situation spécifique des archives du Japon. La réforme administrative de 1868 de l'empereur Meiji ne comporte aucune disposition visant à verser les documents aux archives, ce qui fait que les dossiers des organes centraux du régime précédent furent déposés dans la bibliothèque de la Présidence du conseil et en partie dans les archives du ministère des affaires étrangères. Les institutions qui produisent des documents, les conservent, les entretiennent et les trient elles-mêmes à leur gré. Au cours des différentes époques, les incendies, les tremblements de terre et la seconde guerre mondiale ont causé des dégâts importants dans le matériel archivistique. La quantité toujours croissante des dossiers de la Présidence du conseil et des ministères fonctionnant depuis cent ans^ rendit nécessaire la construction d'archives nationales,et la nouvelle institution ouvrit ses portes en 1971. Les archives nationales du Japon sont placées directement sous la tutelle de la Présidence du conseil et comportent aussi la bibliothèque de cette dernière qui assiste d'une façon permanente l'activité du gouvernement. Le Japon n'a pas encore de loi sur les archives. En dehors des archives nationales, l'exposé présente brièvement les archives delà maison de l'empereur, de l'Office de la défense nationale, du Ministère des affaires étrangères et d'une dynastie de seigneurs fonciers de Kyoto.
