Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Kumorovitz L. Bernát: Tótsolymosi Apród János mester küküllői főesperes kancelláriai működése / 5–29. o.

Tótsolymosi Apród János kancelláriai működése 23 mind a két alkalommal otthon maradt. Abból pedig, hogy 1349-ben, a Tótsolymos visszaadásáról szóló királyi oklevélben Küküllei még litteratus, és a királynak csak otthon tett szolgálatairól van benne szó 1 ° 2 — bizonyos, hogy olaszországi notariusi működése a második, azaz az 1350. évi hadjárat idejére esik. S az sem tekinthető véletlennek, hogy éppen a titkospecsétes kancelláriai osztály vezetője: Miklós mester secretarius nótárius, (talán mint egykori munkatársa és szemtanú) méltatta a tagozatában kiállított (s esetleg általa megfogalmazott) királyi oklevélben János mesternek a tengerentúli tájakon szerzett érdemeit. 103 Megállapíthatjuk tehát, hogy a titkospecsétes kancelláriai tagozat korai nótáriusainak egyike Lajos krónikása: Tótsolymosi Apród János volt. E megállapításunk pedig kitölti azt a hézagot is, mely Kükülleinek a nagykancelláriabeli litteratusi és notariusi működése között érezhető. 1349. október 21-én, továbbá december 5-én, illetőleg 1350. február 23-a k. ugyanis még litteratus, 1351. június 27-én és december 28-án pedig már nótárius. Ebből pedig az is következik, hogy 1350-ben, a második nápolyi hadjárat idején lett a noiaria jegyzője, s e rangját, hazatérte után, a nagy­kancelláriában is megtartotta. 1 ®* Küküllei birtokgyarapító akciójának harmadik fázisával I. Lajos királynak, Diós­győrött, 1378. január 13-án, László Opulia-i herceg közbenjárására — a már titkos­kancelláriává alakult egykori királyi titkospecsétes kancelláriai osztály (notaria) által kiállított adománylevele ismertet meg bennünket. 105 Azt tudjuk meg belőle, hogy a király hűséges és kedvelt káplánjának, János küküllői főesperesnek, a Sáros megyéből való nemes Tótsolymos-i Apródnak nevezett Miklós fiának egyrészt kancelláriája szolgálatában (in officio cancellarie nostre), másrészt pedig egyéb megbízatásainak és országos ügyeinek intézésében a múltban szerzett s a jelenben gyarapodó érdemeit méltányolva — a Hernád mellett fekvő Castrosynfew, más nevén Rikolffalua-nak, továbbá Mátéfalva, másként Bela-nak nevezett birtokokat, melyek közül az első egykor Tóbiás litteratus-é, 106 a másik pedig Nagy Mátéé volt, 1 ° 7 mivel fiúörökös hátrahagyása nélkül haltak meg, neki s általa testvérének: Balázsnak, valamint Klára nevű nővére fiainak: Ferencnek és Lászlónak és örököseiknek adományozta — azzal a záradékkal, hogy oklevelét nagypecsétje alatt is ki kapott. (MODI. 3942.) Ez az oklevél tehát világos bizonyítéka annak, hogy a gyűrűspecsétes kan­celláriai osztály 1347 őszén nincs a király kíséretében. - 1348 tavaszáról két Budán kelt gyűrűs­pecsétes királyi oklevelet ismerünk. (Dedek, Crescens Ludovicus: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. III. Strigonii, 1926. p. 659. et 660. 1348. február 25. és március 14.) - 1350-ben április 23-án és május 1-én adtak ki királyi gyűrűspecsétes oklevelet Budán. (MODI. 102379., 4874.) 1 ° 2 Lásd a 17. és 19. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 1 ° 3 1365-ben ugyanis ő a secretarius nótárius. Kumorovitz: Osztályok ... 3. fejezet. 1 04 Lásd az Értekezés 1. fejezetében Solymosi, Tótsolymosi Apród János alatt {a, b.cése),­Lásd még a 19. és 20. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 1 ° 5 Lásd a 92. jegyzetet. 1 06 1277. Szécsi Miklós országbíró 1383. január 28-i ítéletlevelében. (MODI. 67404.) - Fekete Nagy: Küküllei 121.1. 107 1277. Szécsi Miklós országbíró 1383. január 28-i ítéletlevelében. MODI. 67404. Fekete M*£V: Küküllei 121.

Next

/
Thumbnails
Contents