Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Kumorovitz L. Bernát: Tótsolymosi Apród János mester küküllői főesperes kancelláriai működése / 5–29. o.

Totsolymosi Apród János kancelláriai működése 17 Készei Miklós maga mellé veszi püspöki kancellárjának,

52 majd amikor - kalocsai érseksége után

5 3 — 1358-ban az esztergomi érseki széket nyeri el,

54 ugyanott kanonokká (1358),

55 1363-ban vikáriusává nevezi ki,

56 végül pedig mint kancellár, az 1364. január 25-i oklevél tanúsága szerint - munkakörének megjelölése nélkül — a kancelláriában is alkalmazta.

5 7 Munkakörének határozatlan volta — véleményünk szerint — azzal magyarázható, hogy Készeinek már volt egy „ügyvezető" nótáriusa, aki mellé Kükülleit kisegítőnek vette fel, ő viszont, vikáriussága miatt nem szentelhette minden idejét a kancelláriai munkának. Ez ugyanis - a felségi pecsét elvesztése miatt - éppen ezidőtájt a régi adományleveleknek 1363-ban elrendelt renovatiója miatt jelentősen megnőtt.

58 Talán éppen ez is egyik oka Küküllei kancelláriai megbízatásának, minek jele, hogy éppen 1363-ban vásárolt házat Visegrádon, hogy közel legyen a kancelláriához.

59 Kancelláriai működése azonban — véleményünk szerint — már korábban, talán vikáriusságával egyszerre kezdődhetett, mert az 1364-i kancelláriai munkáért kapott királyi adomány a múltban hosszabb ideig tartó munkásságot tételez fel. Küküllei kancelláriai működésének második szakaszát ezért az 1359—1363—1367 közötti évekre tehetjük.

60 Végezetül nem hallgathatjuk el azt a véleményünket sem, hogy érseki helynöksége és királyi specialis káplánsága mellett a notariusi címet — noha lényegében notariusi munkát végzett — jelentéktelennek és méltóságán alulinak tarthatta, ezért nem is használta. Készei Miklós kancellársága idején a vezető nótárius Gallus mester volt, aki már Küküllei megjelenése előtt is működött a kencelláriában. Több címmel említik az oklevelek, így 1365. május 11-i supplicatiójában Lajos Király nótáriusa; Gallus mester részére („. . . in personam dilecti sui notarii Galli Valentini") egyházi javadalmat kér a pápától;

6! az 1364. február 1-i Küküllei részére kiállított gyűrűspecsétes királyi oklevél kancelláriai jegyzete szerint pedig Gallus mester az érsek kancellárja (r[elati]o archiepiscopi Strigoniensis per magistrum Gallum suum cancellarium, sicut in litteris sub maiori sigillo).

6 2 1364. február 22-én ugyancsak Lajos király alkancellárjának mondja Gallus mestert („in persona sui vicecancellarii, magistri Galli...") s újabb javadalmat kér számára a pápától;

63 végül 1365. július 26-án oklevélkiállítási parancsot ad „in domo sua Vysegradiensi s 2

Fekete Nagy: Küküllei 117.1. S3

Szentpétery: Oklevéltan 169.1. (1356-ban.) 54

Szentpétery: Oklevéltan 165.1. 55

Fekete Nagy: Küküllei 118.1. — 1359-ben már tagja az esztergomi káptalannak. Készei Miklós valószínűleg már 1358-ban kinevezte. Fejér: CD. IX/3. p. 99-103. 56

Fejér: IX/3. p. 99-103. július 13. Küküllei ekkor még nem vikárius, mint Dékáninál (Küküllei János 29.1.) Kollányi Ferenc nyomán (Esztergomi kanonokok 1000—1900. Esztergom, 1900. 61.1.) olvassuk, hanem Péter nógrádi fó'esperesnek és érseki vikáriusnak bírótársa. Lásd még Fekete Nagy: Küküllei 118.1. 5 7 Lásd a 35. jegyzetet és hozzátartozó szöveget. SB

Erről olv. Werbőczy István Hármaskönyve. Ford. Kolozsvári Sándor és óvári Kelemen ... Budapest, 1897. 251-255.1. - Grünn (Gárdonyi) Albert: I. Lajos király megerősítő záradéka. Turul /1901/27-37.1. 5

»Fejér: CD. IX/3. p. 367-368. 1363. május 30. - Fekete Nagy: Küküllei 118.1. 6 ° Esztergomba való érkezésétől Készei Miklós érsek haláláig. 6i

Bossányi: i. m. II. 350-351.1. 6 a MODI. 5180. 6 z

Bossányi: i. m. II. 433-434.1. 2 Levéltári Közlemények 1980-81