Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.
164 Sárközi Zoltán ben önálló levéltárak foglalkoztak a forradalmak utáni korszak levéltári anyagával - így a Szovjetunióban 1926 óta az Októberi Forradalom és a Szovjetunió Szocialista Építésének Levéltára - nyilvánvalóvá vált, hogy előbb-utóbb Magyarországon is sor kerül egy hasonló intézmény megalapítására. 133 Az Új Magyar Központi Levéltár hivatalosan 1970. június 1-én kezdte meg működését, a valóságban azonban már 1970. január l-e után teljesen önállóan tevékenykedett. 134 A Magyar Országos Levéltárból való kiválásakor 13 főnyi személyzetet és mintegy 5813,07 fm. iratanyagot kapott útravalóként. 13S Jövőbeni munkájában minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az illetékességi köri szervek iratkezelésének segítése és ellenőrzése. Az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet nyomán kiadott 30/1969. Korm. számú rendelet ugyanis világosan megfogalmazta azokat az irányelveket, melyek a jövőben az iratkezelés szabályozásához hozzájárulnak. így kötelező lett minden szervnél iratkezelési szabályzat készítése, olyan irattári tervek összeállítása, melyek lehetővé teszik az iratoknak az eddigieknél jóval színvonalasabb rendszerezését. Végül a leglényegesebb, hogy a Tvr. 6. §. szerint a többi levéltárhoz hasonlóan az Űj Magyar Központi Levéltárnak is jogában áll. . . „a szervek iratkezelési rendjét és irattári selejtezését a levéltári anyag védelme érdekében szakmailag ellenőrizni" Ezzel legalizálódtak a levéltárak igazgatási törekvései. A rendeletek szóltak még a magyar levéltárügy szervezeti változásairól, a szaklevéltárak törvényesen elismert működéséről, végül a személyi tulajdonban levő levéltári értékű okmányok védetté nyilvánításának lehetőségéről. E törvényerejű rendelet hatálybalépésével a levéltárakról szóló 1950. évi 29. számú és az 1957. évi 27. számú törvényerejű rendelet hatályát vesztette. 136 Az említett rendeletek megszüntették az iratkezelés terén tapasztalható gazdátlanságot. Az eddigi kísérletezések után, melyeknek egy része kudarcot vallott, most lehetőség nyüt arra, hogy a szervek levéltári felügyelet mellett dolgoztassák ki a nekik leginkább megfelelő ügyviteli, illetőleg iratkezelési szabályzatot. 1 3 7 A Magyar Országos Levéltár útja azonban az új levéltári törvény megjelenése után messze elkanyarodott a külső szervekkel összefüggő feladatoktól. A Népi Demokratikus Osztály kiválása után, illetőleg az Új Magyar Központi Levéltár megalakulásával a soron következő 1971—1975. évi IV. ötéves terv időszakában már lezárult, azaz bizonyos időhatáron túli iratanyaggal többé nem gyarapodó központi általános, történeti levéltárrá lett. 138 Ennek megfelelően munkatársai fokozott mértékben fordulhattak a belső mun133 Réti László: Az Uj Magyar Központi Levéltár. Levéltári Szemle 1972. év, 1. sz. 5-9.1. 134 Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve 1966-1970. Levéltári Közlemények 43. évf. 1972. év, 444.1. 13 *Ember Győző: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1970-ben végzett munkájáról. Levéltári Szemle 1973. évi 1. sz. 103-110.1. 13 6 Az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló 30/1969. (IX. 2.) Korm. számú rendelet. Levéltári Szemle 1969. évi 3. sz. 510-530.1. 131 Ember Győző: A magyar levéltárügy új törvényes szabályozása. Levéltári Közlemények 40. évf. 1969. évi 2. sz. 187-201.1. 138 Ember Győző: Levéltári feladatok az új levéltári törvény után. Levéltári Közlemények 41. évf. 1970. évi 2. sz. 206.1.
