Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.
158 Sárközi Zoltán osztály vezetője egyenesen a Minisztertanács Titkárságán folyó iratkezelési munka megjavításához adott kimerítő szakvéleményt. 101 Ezen az úton legmesszebbre ismét a Népi Demokratikus Osztály jutott el. Mivel főfeladata - eltérően az Országos Levéltár többi osztályától - nem a begyűjtött iratok rendezéséből és leltározásából állott, hanem a szerveknél még kintlevő iratok gondozásával függött össze, 102 érthető, ha a legnagyobb eredmények is itt mutatkoztak. 1964-re pl. elérték, hogy a külső szervek, melyeket állandóan patronáltak, rendezett, átselejtezett, sőt dobozolt állapotban szállítsák be levéltári megőrzésre érdemes irataikat. Ezen túlmenően segítettek egy új iratkezelési és ügyintézési szabályzat kidolgozásában, melyet a Könnyűipari Minisztériumban léptettek életbe. 103 Az eddigi szórványos kísérletezések után céltudatos tevékenységet fejtettek ki annak érdekében is, hogy az irattárak személyi és dologi feltételei megjavuljanak. Nagy nehézségeket okozott azonban az a körülmény, hogy a törvény- és jogszabályalkotás e téren erősen elmaradt az élet követelményeitől. A második ötéves terv végére pl. már „. .. több társadalmi szerv elkészítette az iratvédelmi és selejtezési szabályzatát". A Külügyminisztérium, a Nehézipari Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal pedig megkezdte ügykezelési szabályzatának kidolgozását. Mivel az osztály munkatársai még nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal a szervtípusok szerint változó ügyintézés, iratkezelés és irattározás területén, másrészt pedig nem volt joguk, hogy beleszóljanak az ilyen jellegű előkészítő munkákba, gyümölcsöző együttműködésre csak ott kerülhetett sor, ahol közvetlen kapcsolat alakult ki az illetékes szervek vezetőivel. 104 A dolog természetéből következik, hogy a Népi Demokratikus Osztály a legdinamikusabban fejlődő, évente legtöbb iratanyagot begyűjtő részleggé fejlődött. Miután 1962 áprilisában átköltözött a volt Központi Gazdasági Levéltár által a Hess András tér 4. sz. alatt átadott iroda- és raktárhelyiségekbe, nagyarányú begyűjtési tevékenységbe kezdett. „Az Osztály iratanyagának terjedelme az ötéves terv készítése idején 456,36 ifm., 1961. január 1-érí 755,50 ifm. volt, 1965. december 31-én 4583,18 ifm. Azaz több, mint ötszörös növekedés." 1 ° 5 A begyűjtött iratok közt szerepelt pl. 1964-ben több minisztérium fondja, a Pénzintézeti Központ, a Minisztertanács, a Népbíróságok Országos Tanácsa, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, és több külkereskedelmi vállalat anyaga. A beszállításokat minden esetben a helyszínen történő gondos rendező munka előzte meg. Ilyen folyt a Nehézipari, a Kohó- és Gépipari, a Könnyűipari, a Földművelésügyi, az Élelmezésügyi, és az Egészségügyi Minisztériumban, továbbá a Pénzintézeti Központban, a Minisztertanács Titkárságán és az Országos Erdészeti Főigazgatóságon. 1 06 101 Ember Győző: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1962-ben végzett munkájáról. Levéltári Szemle 1964. évf., 1-2. sz. 46. L 1 02 OL-Y 7 A Magyar Országos Levéltár általános iratai (1945 után). Jelentés 1961 -1965. év. 1 03 Uo. 265/1965. sz. Az Országos Levéltár 1964. évi munkajelentése. 104 Uo. Jelentés 1961-1965. év. L. erre még Gyalay Mihály: Irattárosaink szakmai és életszínvonalának javítása. Levéltári Szemle 1964. évi 3. sz. 108-122. 1. 10S OL-Y 7 A Magyar Országos Levéltár általános iratai (1945 után). Jelentés 196l-l965. év. 1 06 Uo. és 265/1965. sz. Az Országos Levéltár 1964. évi munkajelentése.
