Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.

Az Országos Levéltár és az irattárak 143 régebbi iratainak az Országos Levéltár által való átvétele az 1931. évben hely hiányában szünetelt."

22 Innen kezdve csak kivételesen fordult elő, hogy újabb kormányhatósági szintű fondok beszállítására került sor. így pl. 1933-ban, amikor Jánossy Dénes min. osztálytanácsos révén br. HengelmüUer László volt cs. és kir. washingtoni nagykövet levelezését örök letétként adták át.

23 1934-ben a Budapesti Kir. ítélőtábla neoabszolutizmus korabeli iratokat szállított be. Az 1934. esztendő nagyjelentőségű eseménye egyébként az volt, hogy Jánossy Dénes miniszteri osztálytanácsosi címmel felruházott országos levéltárnok az intézmény keretein belül megalakult Kormányhatósági Levéltár osztályigazgatójává neveztetett ki. Ennek keretein belül kezelték a minisztériumi eredetű fondokat is. Ugyanekkor az újonnan átvett Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár osztályigazgatója Jakubovich Emil főkönyvtárnok lett, a nemzeti múzeumi igazgatói cím és jelleg egyidejű adományozása mellett.

24 Ez a változás azt is eredményezte, hogy ettől kezdve kb. hat éven át az Országos Levéltár - gyűjtőkörének nagyfokú kiszélesedése következtében — főleg családi és személyi levéltárakat vett át, mégpedig örök letétként, letétként, ajándékozás vagy vásárlás útján. Ezek mellett azonban a legkülöbözőbb feudalizmus kori és kapitalizmus kori fondok, továbbá gyűjtemények is örvendetesen növekedtek. E gyarapodásokat kiegészítették a más őrzőhelyeken, olykor külföldön levő levéltári anyagokról készített fényképfelvételek, majd a törvények eredeti példányai, melyeket intézményünk azóta hivatalból köteles megőrizni. A második világháború eseményei elindították a biztonsági filmezést is.

2 5 Visszatérve közelebbi tárgyunkhoz, 1936-ban az Országos Levéltárban helyezték el a magyar—cseszlovák, illetőleg a magyar-román vegyes döntőbíróság mintegy 12 fascikulusra terjedő iratanyagát.

26 Végül 1937-ben már kifejezetten a Kormányhatósági Levéltár vette át a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1896 és 1915 közti iratait, mind az elnökieket, mind pedig az általánosokat.

27 A nagyrészt minisztériumi provenienciájú fondok további sorsát is nyomon tudjuk követni. 1939-ben történt, hogy az épület Bécsi kapu téri szárnyának padlását faállványokkal építették be. Ide kerültek a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1896-1915. évi iratai, melyeket alig két évvel korábban szállítottak be. Ezek később az ugyancsak Bécsi-kapu téri III. emeleti raktárban kaptak helyet, de 1944/1945-ben az ostrom alatt teljes egészében elégtek.

28 Ugyanitt bírósági, valamint családi levéltárak is elpusztultak. A minisztériumi provenien22 Jelentés az Országos Levéltár 1931. évi állapotáról és működéséről. Levéltári Közlemények 10. évf. 1932. év, 343-345.1. 23 Jelentés az Országos Levéltár 1933. évi állapotáról és működéséről. Levéltári Közlemények 12. évf. 1934. év, 226-229.1. 24 Jelentés az Országos Levéltár 1934. évi állapotáról és működéséről. Levéltári Közlemények 13. évf. 1935. év, 301-304.1. 25

L. mindezekre a Magyar Országos Levéltár évi jelentéseit 1933-tól 1946-ig, melyek a Levéltári Közlemények 1934-1946. évi számaiban jelentek meg. 26 Az Országos Levéltár 1936-ban. Levéltári Közlemények 15. évf. 1937. év, 343-348.1. 2 7 Az Országos Levéltár 1937-ben. Levéltári Közlemények 16. évf. 1938. év, 357-362.1. 2 * Borsa Iván, i. m. 39-41.1