Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: Anyagvédelem az Országos Levéltárban, 1874–1974 / 127–138. o.
A nyagvédelem az Országos Levéltárban 133 helyiségében tervezték elhelyezni. 27 1913-ban Csánki felszólította a regnicolaris levéltár, a kincstári, kancelláriai, helytartótanácsi, táblai és erdélyi osztályokat, hogy a köteteket egyenként vizsgálják át és a javítandókat (a teljesen szétesetteket) 20-25 darabból álló részletekben adját át a kezelő főigazgatónak, hogy azokat Szőke Ferenccel „időn kívül" beköttesse. 28 E házi könyvkötő műhely a háború éveiben feltehetően komoly szerepet játszott a mintaállványozáshoz szükséges fedőlemezek elkészítésében és a címkék felragasztásában. A régi elhelyezésben tehát volt könyvkötő helyiség, mint ahogy van adatunk arra is, hogy a Levéltárnak kőnyomdája is volt. 29 Az új levéltárba történt átköltözés után azonban - ismeretlen oknál fogva - már nem működik könyvkötő műhely és kőnyomda, és egy negyedszázadnak kellett elmúlnia, míg a Levéltárban ismét dolgozott könyvkötő. A Tudományos Tanács anyagi támogatásával folyó iratrestauráló és könyvkötő műhelyszervezés eredményeképpen 1950 júliusában kezdte meg működését a Levéltárban egy olyan könyvkötő, akinek helybeli elődeitől eltérően csak könyvkötészeti feladatai voltak. 30 Munkáját esetenként szerződéses könyvkötők segítették. 31 1957-ben kiválta földszinti műhelyből és felköltözött a középső épületrész keleti helyiségeibe. 1961-től két könyvkötő dolgozott a műhelyben, amely 1969-ben átköltözött az Úri utcai épület földszintjére a kapubejárattól jobbra eső helyiségekbe. A könyvkötők létszáma 1973-ban 3-ra emelkedett. Az új műhely felszereltsége fokozatosan fejlődött úgy, hogy korszakunk utolsó éveiben korszerűnek mondható felszereléssel tudta kielégíteni a Levéltár igényeit. A könyvkötő műhely a foto- és a restauráló műhelytől eltérően kezdettől fogva csak az Országos Levéltár igényeinek kielégítésére volt hivatott. (Az Uj Magyar Központi Levéltár 1970-ben történt kiválásakor örökölt meghatározott könyvkötői kapacitást.) A műhely eleinte a Levéltár könyvtárának és osztályainak egyaránt végzett munkát, de a 60-as évektől a levéltári anyag fokozottabb védelme érdekében a folyóiratok és könyvtári kötetek kötését könyvkötő szövetkezet végzi, a műhely pedig csak azokat az elnyűtt köteteket köti újra, amelyeket a szövetkezet nem vállal el. A munka dandárja a kötet alakú iratanyag és a segédkönyvek kötése vagy azok javítása. Rendszeres feladata a műhelynek különböző, rendszerint egyedi méretű és különböző célokat szolgáló dobozok készítése is. Könyvkötések restaurálását, művészi igényű helyreállítását a restauráló műhely végzi. 1961 és 1968 között, amikor a Levéltárban a mintaállványozás, a területi levéltárakban pedig a rendezés kiemelt feladat volt, a műhely elsősorban diákok nyári foglalkoztatásával közel fél millió különböző méretű iratfedőlemezt készített. Ez a feladata szerény (évi néhány ezer darabos) keretben korszakunk végéig megmaradt, hogy kielégítse a Levéltár folyamatosan felmerülő igényeit. 32 27 OL-Y 1 -1912 -I -353., 1912-1457.és 1664. 28 OL-Y 1 - 1913 -296. 29 A kőnyomda irodaszer-felhasználását az „elnökség" és a segédhivatal felhasználásával egyült számolták el 1908-ban. (OL - Y 1875 - 111., 1908-1369.) - Pecz 1912-i tervein az alagsorban szerepel a könyvkötő és a kőnyomda. 3 °OL - Y 7 - 1950 - 115. (havi hiteligénylés). 3 ' 1953-ban 12 hónapon át dolgozott szerződéses könyvkötő. (OL - Y 7 - 1953 - 474.) 32 Lásd 1960-tól 1970-ig az V. osztály, majd 1971-től az Anyagvédelmi csoport évi beszámolóit.
