Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: Anyagvédelem az Országos Levéltárban, 1874–1974 / 127–138. o.

Anyagvédelem az Országos Levéltárban 129 valamennyi helyiségéről egy tervrajz, melynek segítségével meg lehetne állapítani, hogy mi hol találtatik. Ennek a „térrajz"-nak az elkészítésére a Belügyminisztérium az állami épületek műszaki ügyeit intéző Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumot kérte fel, s ennek mérnöke azt el is készítette. A rajzhoz betűrendes kimutatás is készült, mely „az Orsz. Ltár minden iratosztályát, gyűjteményét a helynek, hol találtatik, pontos megjelölésével tartalmazza úgy, hogy ennek a jelen tervrajzzal való összevetésével bárki azonnal meg tudja mondani s éhez képest a szolgákat utasíthatni fogja, hogy valamely irat hol keresendő".

7 A Levéltár raktárai általában fűtetlenek voltak, csak a munkaszobákat és a kamarai levéltárat befogadó ún. kis termet fűtötték. A szobákban mindig, a kis teremben kezdetben vaskályha volt, de amikor a kis terem vaskályhája elromlott, 1882-ben légfűtéses megoldás született. Egy emelettel lejjebb volt a légfűtési kamra, melynek meleg levegője felszállt a terembe, melynek hideg levegője a terem másik végéből deszkából készült járaton át ment vissza a fűtőkamrába. A Levéltár 12 R°-ban állapította meg a hőmérsékletét azzal, hogy jó volna, ha úgy is fel lehetne fűteni, hogy ott dolgozni tudjanak. A fűtéssel sok baj volt, utolsó javítása iránti kérelemről 1894-ből van adatunk.

8 A raktárakban világítás nem volt. Az állványokkal telezsúfolt raktárakban uralkodó helyzetet - nyilván az egyik legkirívóbbat - jól jellemzi Pauler Gyula egy 1879-es előterjesztése: ,,A szoros értelemben vett Országos Levéltár ... a hatvanas években eszközölt építkezések következtében annyira elsötétült, hogy annak éppen azon részében, melyben a törvények tartatnak, világos nappal is csak gyertyával lehet dolgozni. Ezen inconvenientia elhárítására többféle intézkedést tettem. A mutatókat a dolgozó szobákba hozattam, ... az állványok közbeneső falait kibontattam, hogy a helyiségnek egyetlen szabadba nyíló ablaka a többi rekesznek is világosságot adjon, a levéltár előtt fekvő — volt kőnyomdai - helyiségben az iratokat akkép rendeztettem, hogy a világosságot lehetőleg fel ne fogják, de mindezzel csak annyit értem el, hogy például most már a szekrényt, melyben az ország eredeti törvényei őriztetnek, vagy az állványok egyes csomagait gyertya nélkül is látni lehet, mi azonban természetesen a kellő kezelés és dolgozásra még nem elegendő világosság." Ezzel indokolta Pauler azt a kérését, hogy a folyosóra egy ablakot vágathasson.

9 A világítás hiánya az elektromos világítás elterjedése után is végig fennmaradt, ezért kap Pauler 1899-i építési programjában különös hangsúlyt, hogy az új épületben minden helyiségben legyen villany. Amikor 1912-ben véglegessé vált az új épület megépítése, Csánki a kapott utasításnak megfelelően előterjesztést tett az új épületbe történő átköltözés előkészítésére. Ennek indokolásában így vázolja a levéltári anyag helyzetét: „Az iratok egy része ócska fiókokban, vasrudakra felaggatott zsákokban őriztetik; mások egyszerűen zsineggel átkötve fedőtáblák és feliratok nélkül. Sok régi tábla teljesen elrongyolódott, hasznavehetetlen, az iratcsomók átkötésére használt szíjak és hevederek közül sok a szakadozott, az iktató-, mutató és egyéb könyvek részben javításra szorulnak; az iratcsomók mindenütt egyenetlenek. Egyes mély állványokon 15—20 csomó is van egymás mögött. ... Az összetartozó 7

OL - K 150 - 1889 1 - 4 - 24152. A kapcsolatos levéltári ügyirat: OL - Y 1 - 1888 I — 202. a Levéltár 1956. évi jubileumi kiállítása részére ki lett emelve és reponálás előtt a novemberi tűz áldozatává lett. 8

OL - K 150 - 1894 - I - 4 - 40918. 9

OL - Y 1 - 1879 1 - 279., 1879-950. 9 Levéltári Közlemények 1980-81