Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Kumorovitz L. Bernát: Tótsolymosi Apród János mester küküllői főesperes kancelláriai működése / 5–29. o.

12 Kumorovitz L. Bernát Johanne de Scepus notario nostro per nos misso, et Crinale redditum est sub sigillo per nos ... MODI. 4011. Buda, 1348. október 6. Smiciklas: CD. XI/p. 491.)

i6 12. PÁL nótárius. 1349-1350. ((a) Relatio Nicolai filii Lachk Petro, Mathe et Paulo notariis nostris facta. Lásd Máténál az 1349. október 5-i bejegyzést, b) Az oklevél felső margóján és a pecsét alatt: propria commissio regine per Nicolaum Alberti per se; az alsó margón: relatio Pauli. MODI. 41137. Buda, 1350. május 31.) 13. EGRI János nótárius. 1350. {(a) Az oklevél alsó margóján és a pecsét alatt: relatio Stephani ducis et Blasii filii.. . per Johannem de Agria et Johannem notarios nostros. MODI. 76970. Buda, 1350. május 13. b) Az oklevél alsó margóján és a pecsét alatt: relatio domine regine per Johannem de Agria. MODL 51564. Buda, 1350. június 10.) 14. JÁNOS nótárius - 1350. (Lásd Egri Jánosnál az 1350. május 13-i bejegyzést. Véleményünk szerint önálló személy, s nem azonosítható [a vezetéknévvel szereplő] Szepesi [1348] vagy Solymosi, illetőleg Tótsolymosi [1351] Jánossal. Utóbbival azért sem, mert 1350 elején még csak litteratus.) 15. SOLYMOSI, TÓTSOLYMOSI Apród János litteratus, majd nótárius. 1349-1351. {(a) Johannes litteratus filius Nicolai dicti Apród ... I. Lajos király. Gyulafehérvár, 1349. október 21. Fejér: CD. IX/1. p. 655.; Tamás országbíró 1351. december 8. Fejér: CD. IX/3. p. 658. b) Johannes litteratus. A Szepesi káptalan 1349. december 5. k. birtokbaiktató [kivonatósl jelentése Tamás országbíró 1351. december 8-i ítéletlevelében. Fejér: CD. IX/3. p. 659. ej Johannes litteratus. A Jászói konvent [kivonatos] jelentése 1350. február 23-i idézésről Tamás országbíró 1351. december 8-i ítéletlevelében. Fejér: CD. IX/3. p. 650. d) Johannes litteratus.*[Tamás országbíró 1351. december 8-i ítéletlevelében. Fejér: CD. IX/3. p. 660. Az országbíró itt Kükülleinek a per megindításakor (1350) viselt címét idézi. Lásd a c) alatt.] e) Az oklevél alsó margóján: commissio regine super transseriptione per Johannem Seimus, sed super transmutatione comitatus per Ladislaum Sous; a pecsét alatt: commissio regine super transeriptione per Johannem Seimus, sed super transmutatione comitatus per Ladislaum Soos; az alsó margón: commissio regine super transeriptione per Johannem notarium, sed super transmutatione comitatus per Ladislaum Sous. MODL 4042. Buda, 1351. június 27.) Összegezve: az 1342 és 1351 közötti évek adataiból összeállított és általunk most bemutatott litteratus-i, illetőleg notarius-i névsorból a következőket állapíthatjuk meg: 1. A Selmus—Sólymos előnevet viselő János nótárius - véleményünk szerint — azonos Tótsolymosi Apród János notariusszal — azért, mert 1365. április 20-án Lajos király,

27 1379-ben

28 és 1381-ben pedig a Szepesi káptalan

29 írja Solmus-i Apródnak nevezett Miklós fiának (filius Nicolai dicti Apród de Solmus) Küküllei János testvérét: Balázst, s régen, például 1333-ban, a birtokot is Somlyo-nák nevezték.

30 S lehet, hogy nem járunk messze az igazságtól, amikor (1344-ben) a királyi kancelláriában még cím és rang nélkül ügyködő TÓT János személyében a fiatal Kükülleit sejtjük. Nem lehetetlen ugyanis, hogy Sáros megyei származása és (ezért) szlovák nyelvtudása miatt

31 litteratustársai TÓT-nak becézték. 2. Kükülleinek a királyi (nagy)kancelláriában íródeákként való működése 1344-től valószínű, 1349-től 1351-ig bizonyítható, notariussága pedig 1351-ben kétségtelen. 2 6 Magyarázatát olv. Szentpétery Imre: A kancelláriai jegyzetek Anjou-kori okleveles gyakorlatunkban. Emlékkönyv Károlyi Árpád szül. nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Budapest, 1933. 481.1., 58. jegyzet. - Bónis lehetségesnek tartja, hogy Kükülleivel azonos. (Jogtudó érteim. 38.1., 54. jegyzet.) 27

M0D1. 29162. 28 MODI. 74840. - Fejér: CD. IX/5. p. 366. 2

'MODI. 6762. 3 °Tamás országbíró 1351. december 8. Fejér: CD. IX/3. p. 651. 31 Véleményünk szerint ez hasznára válhatott az anyakirályné és Opulia-i László herceg előtt, kik kezdettől fogva pártfogolták.