Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bakács István: A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása : iratgyarapodás és csökkenés, 1875–1975 / 111–126. o.
Az Országos Levéltár iratanyagának változása 123 Kossuth gyűjteménybe. 118 A szekció az utóbbi évek során azonban majdnem kizárólagosan csak vásárlások révén gyarapodott. Az Országos Levéltár térkép- és tervtára - az S, ill. T szekció — lényegében a magyar kamara és a helytartótanács iratanyagának átvételekor jött létre. E hivatali szervek ugyanis az eredetileg aktamellékletet képező, de formátumuknál fogva az ügyiratok mellett nem tárolható térképeket és tervrajzokat külön kezelték és hozzájuk külön segédletet is készítettek. A húszas években egy építészettörténeti gyűjtemény kialakítását tervezte az Országos Levéltár és neves tervező-építészek hagyatékát törekedtek megszerezni. 1 ' 9 A Múzeumi Levéltár 1932-ben vette át az első kataszteri térképanyagot, 120 amelyet az Országos Levéltár az ötvenes években jelentősen kiegészített. 1945 után pedig következetesen kiemelik a családi levéltárakból a térképeket és tervrajzokat s proveniencia szerint csoportosítva helyezik el gyűjteményekben, ezen felül a hatvanas években szervezett akció indult meg a helytartótanács, a kamara, az abszolutizmus kori hivatali szervek, valamint a minisztériumok ügyiratmellékleteit képező térképek és tervrajzok kiemelé• 111 sere is. Annak felismerése — amely már a XIX. században a Magyar Tudományos Akadémia részéről nem csekély anyagi áldozatot követelt —, hogy a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású iratanyagot fel kell deríteni és a hazai kutatók rendelkezésére kell bocsátani, jelentős másolati anyag létrejöttét eredményezte. 122 E munka a mikrofilmezés feltalálása következtében jelentősen egyszerűsödött. Az Országos Levéltár 1935-től Szlovákia területén őrzött hiteleshelyi és családi levéltárak, zömében Mohács előtti anyagának filmre vétel ével kezdte meg a munkát, amely később a Magyarországon levő s nehezen hozzáférhető családi levéltárakra is kiterjedt. Minthogy a felvételezés a két méteres filmmel dolgozó Leica gépekkel történt, egyrészt ezeket is megfelelőképpen kezelni, őrizni kellett (X szekció), másrészt pedig a felvételeket a használhatóság érdekében ki kellett nagyítani s így létrejött a fényképtár (U szekció). 12 3 A felszabadulás után beszerzett nagyteljesítményű felvételező, előhívó és leolvasó gépekkel, korszerű filmtárolási lehetőségekkel a nemzetközi mikrofilmcsere, nemkülönben a biztonsági filmezés eredményeképpen a két gyűjtemény 1972 végén több mint 28 millió mikrofilm felvétellel és tekintélyes mennyiségű filmnagyítással áll a kutatók rendelkezésére. 118 Dávid Zoltán -hányi Emma-Komjáthy Miklós: Gyűjtemények. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár 10.) 98., sk. 1. 119 Az Országos Gyűjteményegyetem 1925. január 19-én egy építészettörténeti gyűjtemény létesítését határozta el. (Uo. 185.1.) 1931-ben ezt a bizottságot „József nádor és L Ferenc József korabeli építészeti tervrajzokat gyűjtó' Országos Bizottság"-nak nevezik (OL 305/1931.). E bizottság szállította be az egyes közhatóságoktól és személyektől átvett, ill. megvásárolt iratsorozatokat. Pl. György-tervrajzokat (OL 909/1934.), Korb-Girgl-terveket (OL 349/1930.), az Operaház tervrajzait (OL 305/1931.). 120 Sulica Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya az 1931-33. években. Bp. 1935.14.1. 1 * í Bendefy László: Térképek és tervrajzok feltárása az Országos Levéltárban. Levéltári Közlemények XXXVII. [1966.] évf. 157. sk. 1. 122 A Magyar Tudományos Akadémia kézirattára őrzi e másolatokat, de az Országos Levéltár R 57. és 58. törzsszámú fondjában Fraknói Vilmos és Thallóczy Lajos irathagyatéka is irat másolatokból áll. 123 IIa Bálint: A mikrofilm a levéltárban. Levéltári Közlemények XXX. [1959.] évf. 16. skk., főként 39-41.1.
