Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bakács István: A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása : iratgyarapodás és csökkenés, 1875–1975 / 111–126. o.

120 Bakács István Coburg Góthai hercegség budai jószágkormányzóságának 9 7 iratanyagával. E nagybirtokos családi levéltárakkal az Országos Levéltár annál is inkább jelentős forrásanyaggal gazda­godott, minthogy korábban - amiként a Nemzeti Múzeumi Levéltárban is — leginkább a kisbirtokos családok helyezték el irataikat. A korábbi időben egészen kimagasló gyara­podás volt a Zichy család több mint másfélszáz méter terjedelmű zsélyi levéltárának megszerzése. 98 Viszont, amikor a hitbizományok eltörlésével az Esterházy család hercegi ágának, a Batthyány család körmendi, a Festetics család keszthelyi, s e tekintetben ideszámíthatóan a Károlyi családnak levéltára az Országos Levéltár megőrzésébe került, egyenként 2—300 iratfolyóméter terjedelmű levéltárakkal gazdagodott. Minthogy az 1945-ben kiégett raktárterem helyreállításán kívül négy, korábban a Hadilevéltár által elfoglalt, raktárterem beállványozása is megtörtént, az ötvenes évek elejétől az Országos Levéltár megkezdhette a központi kormányhatóságok 1945 utáni iratainak begyűjtését (M szekció). Ezen felül számos intézmény, hivatali szerv 1945 előtti iratanyagának beszállítása is megtörtént, így a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, az Országos Földbirtokrendező Bíróság, a Budapesti Tudományegyetem 1635-ig visszamenő anyaga, nemkülönben az Országos Ösztöndíjtanács, a Magyar Történelmi Társulat irat­anyaga került az Országos Levéltár őrzésébe. Az 1951-ben Budapesten végrehajtott kitelepítések után számos, korábban vezető szerepet játszó személy és család nemegyszer értékes politikai és gazdasági forrásanyaggal bíró irathagyatékát is az Országos Levéltár őrizetébe utalták. A párizsi békeszerződés határozmányai közben jelentős iratanyag átadására kötelez­ték az Országos Levéltárat. A békeszerződés ugyanis előírta a Commissio Illyrica és a Cancellaria Illyrica átadását Jugoszláviának, 99 majd pedig a Jugoszláviával folytatott tárgyalások során át kellett adni mindazokat az iratokat, amelyek a Bánát, a Vajdaság és Horvát—Szlavónia területén keletkeztek, amennyiben azok más iratsorozatokból külön­választhatók voltak, s átadásra kerültek a Khuen Héderváry Károly által Zágrábba szállí­tott és 1886-ban visszaérkezett iratok is, amelyekről fentebb már szólottunk. 100 Hosszú tárgyalások után Csehszlovákiának kiadásra kerültek a kétségtelen szlovákiai provenien­ciájú iratok, amelyek részben még az első világháború alatt kölcsönzés, ül. később vásárlás vagy beszolgáltatás útján kerültek az Országos Levéltár őrizetébe, vagy pedig az Országos Levéltárnak őrzésükhöz való joga nem volt tisztázható. E megegyezés alapján viszont Csehszlovákia átadta a székesfehérvári keresztes konventnek és a budai káptalannak immár közel 450 éve a pozsonyi káptalan levéltárában őrzött iratait. 1 °' Az Országos Levéltár 1945 utáni sokoldalú és eredményes gyűjtőmunkáját sza­kította meg 1956 novembere, amikor az északi raktárszárny három raktára kiégett, s a minisztériumok és országos főhatóságok 1945 utáni begyűjtött iratai: így a debreceni ideiglenes kormány és országgyűlés iratainak túlnyomó része, a Gazdasági Főtanács és a 9 7 OL 116/1945. 98 A Zichy család levéltárának terjedelme ugyan 108 iratfolyóméter (1. Bakács István: A Zichy család levéltára [Levéltári leltárak 22. sz. Magyar Országos Levéltár.] Bp. 1963. 3.1.), azonban a XVIII-XIX. századi gazdasági iratanyag 1956-ban megsemmisült. 99 Az 1927. évi XVIII. te. 11. cikkelye alapján. 100 Hauptmann, Fedro: Jugoslavensko-madarski archivsi pregovori i njihovi reziltazi. Glasnik archiva drus'tava archivista Bosne i Hercegovine. Godina I. Knjiga I. Sarajevo 1961. 29. sk. 1. 101 OL 8., 9/1969.

Next

/
Thumbnails
Contents